Volt már veled olyan, hogy valakit azért kerültél, mert nagyon tetszett?

Nem

Igen.

Igen. A menekülős fajta vagyok, extrém ritkán tetszik meg valaki, kb 8-10 évente 1 és akkor azt nagyon nem tudom kezelni magamban. Szó szerint félek az érzéstől amit kivált belőlem az illető ha a közelemben van. Utálom, hogy nem tudom kontrollálni. Jelenleg van egy férfi akiért szó szerint megőrülök, ő viszonozza, de szándékosan kerülöm, így minden nap helyett csak 1-2 hét alatt egyszer találkozunk és akkor is teljesen kikészülök. Csak az a baj, hogy a hiányától is kikészülök, ki érti ezt?

3# sajnos én is így vagyok ezzel. Szándékosan kerülöm azt a férfit aki akar, küzd értem, meg akar felelni. Szegény nem tudja hogy imádom mindenhogyan úgy ahogy van, szeretek vele lenni. Kezdődő kapcsolatról van szó, úgyhogy rendszerint az fog történni ami eddig mindig szokott lenni, hogy megelégeli a dolgot, belefárad a megfelelésbe és elhagy. De ha elmondom vagy kimutatom hogy szeretem, akkor is el fog hagyni erre is volt már példa. A férfiaknak semmi nem jó úgy ahogy van.

Igen, volt. A baráti társaságban volt egy lány, akire eleinte barátként tekintettem, majd szép lassan elkezdett tetszeni, elkezdtem többet érezni iránta. De mivel barátja volt (távkapcsolat), ezért inkább elkezdtem kerülni, hogy ne bonyolitsuk egymás életét

Elárulná az okát aki lepontozta a 4?

Nyugi....valaki rossz kedvében van mindenkit lepontoz.

Nem volt.

Igen. Volt hogy autóból láttam hogy épp fut és félre kellett állnom nehogy balesetet okozzak. Annyiszor eszembe jut hogy csak el kéne kapni egy menetre legalább, hátha végre lenyugodnék. (39/Nő)