Hogyan próbáljak meg kedveskedni, jobban kifejezni az érzéseimet?

Nocsak, nocsak csak kijött belőled a beteg állat. Elég volt az igazságot leírni nekem is mint másnak és már úgy fel idegesítetted magad, hogy öngyilkosságba akarsz hajtani, de 100% ha szemtől szemben lennénk leszúrnál.

Méghogy anyád és apád, nevelő apád tehet róla.

Te eleve, már babaként pszichopataként születtél.

Kérdés jelentve mert mást öngyilkosságra buzdítani óriási őrülttel egyenlő.

34

Igazad vol végig, a kérdező mentális eset.

Elég sokrétű ez a kérdés, a kommentháborút meg csak átfutottam és alapvetően csak a kérdésre szeretnék válaszolni.

Sok mindenben együttérzek veled, mert én sem kaptam szeretetet otthon egyáltalán. Senki nem ölelt meg, nem mondták, hogy szeretnék, nem fogták meg a kezem az utcán, stb-stb.

Nekem 18 évesen lett párom és én is eléggé nehezen mutattam ki a szeretem, illetve eleinte fogadni is nehéz volt. Megbeszéltem a párommal, bevattam a multamba és türelmes volt, elfogadta.

Én sem mondom magamtól, hogy szeretlek, mert nem jön belőlem egyszerűen, nem érzem természetesnek. Emiatt engem már pár hónapja egy kommentszekcioban szetszedtek, de nem érdekel, akkor is leírom újra. Akinek ez természetes, az elképzelni nem tudja, hogy valakinek nem az és kényelmetlen neki. Jönnek azzal, hogy a párod kedvéért megeroltethetned magad, stb. De az akkor nem én vagyok, egyébként meg az én párom megértette és nem kéri, hogy szóban fejezzem ki az érzéseimet. Én sem igenylem. Mondani akárki akármit tud, én a tettekben hiszek.

Én sok egyéb módon mutatom ki a szeretetem. Kedveskedek, meglepem, megölelem, megfogom a kezét az utcán, adok neki egy csókot, elkészítem a kedvencét, én is szervezek programokat, stb stb. Én is sokkal többre értékelem azt, ha valaki így mutatja ki a szeretetét szavak helyett. Én úgy gondolom, hogy ez az egész csak rád és a parodra tartozik. Beszelgessetek ezekről többször és ha jól esik megölelni, akkor tedd meg, ő még örüljön neki, hogy oldodsz és ne megjegyezte, hogy de te ezt nem szoktad. Én sem voltam eleinte bujos, aztán alakult idővel.

Viszont én is csak őt olelem meg szívesen, barátokat és baratnoket nem és nem is szeretem, ha olelgetnek, mert furcsa és nem tudom hova tenni. Ahogy te is mondod, ők már megszokták. Nekem is több 10 éves baratsagokrol van szó és tudják, hogy szeretem őket, csak én ilyen vagyok. Ezt nem kell bizonygatnom sem nekem, sem neked itt a gyakori népének.

Arra viszont odafigyelhetnél, hogy ne legyél bunkó. Nem kell hazudni és azt mondani valamire, hogy isteni volt, ha neked nem annyira ízlett, de a fölösleges bunkó beszólásokat megtarthatnád magadnak. Semmi értelme direkt megbántani a másikat.