Ismét good guy voltam? "Nem érzi a szikrát."

Találtam egy csodálatos hölgyet (24) a társkeresőn. Húsvét környékén elkezdtünk beszélgetni. Kb. ilyen nőt kerestem mindig is. Korban, külsőre, zenei ízlésre, mindenhogy. Első randin ki is derült, hogy sok közös van bennünk. Még közös ismerőst is találtunk, ahol lakik. Láttam rajta, hogy Ő is akarja a folytatást. Mindketten komoly kapcsolatot keresünk.

Második randi halászbástya, várkert környéken egy nagy séta. Megnéztünk egy fenti kiállítást, poénkodott, hogy beleviszem a "rosszba", mert le volt zárva szalaggal stb. Itt mintha várta volna, hogy jobban nyomuljak úgy érzem, persze ezt Ő tagadta később, de második randin én még nem vagyok teljesen felszabadult, hisz akkor látom életemben másodjára. A randi végén már éreztem, hogy nem biztos a dologban. Elmondtam neki, hogy komolyat szeretnék tőle.

Csevegésben is visszább vett, nem volt meg a hév. Ennek ellenére eljött a harmadik randira állatkertbe, úgy is, hogy neki is és nekem is 2 órát kell utaznunk Pestre.

Majd a végén közölte, hogy nem érzi a dolgot és, hogy ennyi. Pedig sütöttem neki sütit is. :) (Az egész beszélgetés közös témája a húsvéti sütögetéssel indult, neki is hobbija)

Aztán leírta, hogy nagyon jó volt minden, de hogy majd találok másik lányt, aki értékelni fogja az odaadásomat.

Megint túl jófiú voltam, ugye?

Nyomulni kellett volna a másodikon, akkor hátha nem néz egy pedáns jókisfiúnak?

Vagy szimplán tényleg csak nem jöttem be neki élőben. (De akkor nem jött volna el háromszor...)

Úgy érzem, mintha a lányokból nehezen váltanék ki komoly érzelmeket, pedig egyébként semmi baj nincs velem.

Poénból szoktam mondani, hogy a világ legjobb apája/férje lennék, csak addig el kéne jutni valakivel :D :D

28/F