Hogy reagáljak ezekre a poénokra, akár viccesen, vagy komolyan?

Amikor elkeztem itt dolgozni hónapokkal ezelött, az egyik férfi felettesem rögtön elárasztott a rajongásával, kicsit szokatlan személyisége van, sok gondot okoz, hogy nem tudom, milyen téren szeret. Az biztos, hogy a szíve csücske vagyok, és mindenben mindig maximálisan és azonnal támogat, még ha néhány apróbb munkahelyi szabályt át is kell szegni, gondolkodás nélkül a nekem kedvezöbb megoldást választja. Iszonyúan menekülne a házasságából, és lelkikeg teljesen kikészíti, de az a fajta, aki ha kétségbeesetten is érzi magát, azt is poénokkal üti el, állandóan mindig mindenböl viccet csinál, amikröl néha tudja az ember, hogy komoly. Mivel gyakorlatilag állandóan humorizál, ami sokszor már fárasztó is tud lenni, az ember néha úgy érzi, nem lehet vele komolyan beszélni, és nem tudni mi a vicc, és mi nem.

Ilyeneket kapok töle:

-Imádlak

-Tényleg nagyon szeretlek, nem vagyok normális

-Csodálatos vagy

-Mindig csodálatos vagy, nagyon kedvellek

-Én itt vagyok neked

-Hiányoztál (5percre kimentem)

-Te az enyém vagy

-Te vagy a legjobb

-Mindig te vagy a legjobb, miért mindig te vagy a legjobb?

-Én akarok neked lenni az egyetlen (miközben tudja, h van barátom, de akkor még nem tudta, hogy nekem is egy szar kapcsolatom van)

-aztán volt egy szexuális jellegü poén

-Istenem, milyen aranyos! (És közben fogja a fejét, és a kezével takarja el félig a szemeit)

-az elsö néhány alkalommal meg is hajolt elöttem, mindig egyre mélyebben, mint valami lovag.

-mindig szivat, próbál rámijeszteni

-sokszor csak odavág valami baromságot, csak hogy hozzám tudjon szólni, aminek semmi értelme

-És még sok hasonló

Szóval ilyesmik. Addig csinálta ezeket, míg teljesen odalettem érte, de néha hidegebb volt velem, máskor állandóan a nyomomban volt.

Mire el tudtam neki mondani, hogy a kapcsolatom szar, már csak barátságot éreztem felöle, eléggé megritkultak az ilyen jellegü beszólások. De amikor elmondtam neki, az elsö reakciója az volt, hogy akkor jöjjek össze vele, es jottek a poénok. Tudtam, hogy ezután ezen fog lovagolni, és így is lett, megállás nélkül vicceskedett, hogy én az övé vagyok, mindig számíthatok rá, egyéb poénok, amiket most nem sorolok fel, de ekkor már csak úgy éreztem, hogy fel akar vidítani, mert mondtam, hogy nagyon szomorú vagyok, és tényleg szomorú is voltam, sirattam magamban a megromlott kapcsolatomat, és azt hogy ö is távolodik tölem.

Most félek, hogy ezek után megint megszaporodnak ezek a beszólások, és egyszerüem nem tudom mi lenne a helyes reakció. Mert öt aztán nem érdekli, ki hallja ezeket a dolgokat, mindeki elött full hangosan és teljesen természetesen nyomatja, ami épp eszébe jut. Fogalmam sincs, a többi kollega mit gondol, az egyik szerint csak viccel velem. De nekem elég kellemetlen ez mindig, és egyszerüen nem tudom hogyan reagáljak, általában szégyenlösen mosolygok, vagy néha mondok ezt-azt, nemtom. Nem tudom, hogy érzek iránta, az biztos, hogy nagyon ragaszkodom hozzá, és oda vagyok érte, töbet szeretnék, de már kábé letettem róla hogy ez sikerülhet, de még kicsit reménykedem, és valahogy szeretnék belemenni ezekbe a viccekbe, de nem tudom hogy. Mire sikerült jobban feloldódnom mellette, már szerintem átmentem a barát zónába nála. Mit gondoltok, lehet ebböl még valami, és hogyan kéne reagálnom?