Van valami olyan betegséged amit a párodnak el kell fogadni hosszútávon veled kapcsolatban? Pl migrénes vagy, pánikbeteg, laktóz érzékeny, műtét utáni állapot stb.

#5

Miért nehezítené? Egyrészt létezik rá tabletta, még csak nem is kötelező másképp főzni, de amúgy meg mindenből létezik laktózmentes verzió, amit ugyanúgy kell elkészíteni.

#8

Nyilván a glutén teljesen más, nincs rá gyógyszer és jellegéből adódóan könnyebb “szennyezni” a mentes kaját. A laktózosnak nem lesz baja tőle ha én normál joghurtot tartok a hűtőben.

10es vagyok

Én amúgy kb adom, hogy a laktózérzékenység sem olyan egyszerű. Mármint nyilván, nem egy IBS vagy Crohn, de a kérdés az volt, hogy van-e bármi egészségügyi dolog amihez alkalmazkodni kell. Márpedig a laktózhoz alkalmazkodni kell. Pl nem mehettek csakúgy el fagyizni. Persze, megoldható, csak alkalmazkodni kell, szóval fél órával korábban már tudni kell, hogy fagyizni akarunk, hogy bevehesse a tablettát, meg a főzeléket nem sima tejföllel kéne sűríteni, stb... Bőségesen megoldható, de alkalmazkdoni kell.

Nekünk a párommal egyszerű, mert mindketten laktózérzékenyek vagyunk, így közös az alkalmazkodás gondolata, így nem okoz külön figyelmet egyikünk részéről sem.

De pl a párom vegetáriánus, ami ugyan nem betegség, de hogy nyaralás közben kb lehetetlen elmenni vele étterembe, az is biztos:D

#13

Van a családomban laktózos, semmilyen alkalmazkodást nem igényel, ezért nem értem.

Van, de kérdés, ki mit gondol áldozatnak vagy olyan dolognak, aminél félő, hogy egy random ember nem fogadja el.

Íme az én betegségeim, amik valamilyen szinten hatással vannak az életemre, aztán kérdés, a másik hogy éli meg:

- hajlam a migrénre (őszi-téli időszakban 2-3havonta egyszer, tavaszi-nyári időszakban min. havonta 1, de volt már olyan is, hogy egy héten belül volt kétszer, és nem is kifejezetten rendszeres időközönként jön... ez nálam azzal jár, hogy amikortól elkezdődik, a nap végéig használhatatlan vagyok, és ált. az segít rajta, ha alszom)

- PCOS (ez nálam még gyógyszeres kúra mellett is azzal jár a mai napig, hogy eléggé oda kell figyelnem az étkezésemre és jelenlegi fogyókúrás étrendemben kb. 1000 kalória a keretem naponta... exemmel még együtt voltam, amikor diagnosztizáltak, konkrétan megsértődött, amikor már negyedjére mondtam el, hogy nem eszem meg a Milka csokit, amit "csak nekem" vett, mert nem ehetek cukrot...)

- allergia, főleg pollen (nyáron kifejezetten parlagfüves területen csak akkor tudok meglenni, ha teletömöm magam gyógyszerrel... de budapest betondzsungelben is van kb. 1 hónap augusztus-szeptember környékén, amikor súlyosabb)

Ami diagnosztizálatlan, de elég gyanús, hogy van: depresszió. Amikor párkapcsolatban voltam, akkor kevésbé volt intenzív, és igyekeztem is nem a másikat terhelni ezekkel a "lelkileg fáradt vagyok, semmit nincs kedvem csinálni" dolgokkal, de azért van és valószínűleg érezhető is.

14, tehát egy bevásárlásnál ugyanúgy a sima tejet veszitek? Ugyanúgy tejföllel sűrititek a főzeléket? Ugyanúgy a kezébe nyomtok egy túrórudit, ha édességet akar? Ha egy forró nyári napon mentek az utcán és elmentek egy fagyizó mellett ugyanúgy ad-hoc módon megálltok, rendeltek és fagyiztok egyből?

Az, hogy laktózmentes vag ynövényi tejet vesztek vagy csak neki, vag ymindnekinek, és az, hogy nem adtok neki túrórudit vagy akármilyen fagyit az már alkalmazkodás!

Laktózérzékeny vagyok. És?

Nem kell máshogy főzni, normál mennyiségű tejterméktől semmi bajom, egy pohár tejtől sem, de ha mondjuk fél-egy liter tejet iszom meg egy nap, akkor jön(ne) elő.

17, Jah....:D szedj probiotikumot és elmúlik, ez nem laktózérzékenység, csak a laktázenzim kicsit kipusztult.

A laktózérzékeny nem iszik meg eg ypohár tejet, mert szanaszét fossa magát.

#16

Néha igen, normál tejet eszik és beveszi a tabit, vagyis nem kell alkalmazkodni.

Néha meg a boltban ugyanarról a polcról a szomszéd terméket vesszük le, én ezt egyszerűen képtelen vagyok alkalmazkodásnak tekinteni, hiszen pontosan ugyanott és ugyanúgy vásárolok, majd ugyanúgy főzök.

Fura nekem ez a körülményeskedés amiről írtok.

16: én a 15. vagyok... itt jön az képbe, hogy ki mit néz alkalmazkodásnak meg áldozatnak. Ha nagyon sarkosan nézzük, alkalmazkodás. De az is alkalmazkodás ennyi erővel, hogyha nem ugyanazt a csokit szeretjük, akkor nemcsak olyat veszek, amit én szeretek. Vagy hogy abba a boltba nem megyünk, ahol múltkor nagyon bunkó volt vele a pénztáros.

Ezt nem mindenki látja áldozatnak. Én pl. nem látom annak meg olyan hűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű de nagy alkalmazkodásnak, egy rigolyásabb vagy önzőbb ember meg annak látja (esetleg még az, aki a fogához veri a garast). Innentől meg az a kérdés, hogy akinek van ilyen jellegű gondja, az milyen embernek akar megfelelni, kivel ismerkedik.