Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
17 év korkülönbség tapasztalat?
Párom (F) javára van 17 év korkülönbség, úgy hogy én közelebb vagyok a 25-höz, mint a 20-hoz.
Egy olyan embert találtam benne, akit senki nem fog tudni űberelni szeretetben, figyelemben, összhangban, se szexben.
De nyilván már a kapcsolat elején felteszi az ember a kérdést, hogy biztos hogy így tudunk e maradni? Biztos, hogy 2-5-10 év múlva is tudjuk szeretni egymást? Mi van ha én mint sokkal fiatalabb még ki akarom élni magamat?
Mielőtt bárki elkezdene rossz szándékúan kommentálni, mind a kettőnk fejében megfogalmazódtak ezek a kérdések, illetve hogy nem akarjuk leláncolni a másikat.
Volt már valaki hasonló helyzetben? Személyes tapasztalatokra nagyon kiváncsi lennék.
Én azt tudom tanácsolni azoknak, akik ilyen korkülönbségben gondolkodnak, hogy jobb, ha úgy mennek neki, hogy idővel nagy türelem meg tolerancia kell majd a másikhoz.
Többek között igen, valszeg te még kívánni fogod a szexet, amikor ő már nem.
16voltam, a pasi 14-gyel idősebb. Ő volt az 1. NAGY szerelmem. Csak a felesége tudott közénk állni 🤣 Viccet félretéve, nem tudom, ha akkor nem lépek ki, együtt lennénk -e még, de az határozottan állítom, így 20+ év távlatából, hogy biztosan nem a korkülönbség vetett volna véget a kapcsolatnak. Azt nem írom le mi, de semmi köze azokhoz, amit itt felsoroltál. Neked kell ismerni magad, én például magamról tudom, hogy nem akartam volna "kiélni magam", ahogy nem is tettem.
Nagyszüleim között 20 év volt, működott. Ettől függetlenül biztos jóval több az ellenpélda. Szerintem nagyfokú önismeret és hatalmas szerelem kell hozzá, hogy működjön.
Szerintem ha szerelem van, minden van.Nem a korkülönbség a leginkább mérvadó,hanem hogy mennyire vagytok hasonlóak lelkileg.
Életem nagy szerelme pont ennyi évvel idősebb nálam egyébként...
A te korodban egy nálam 13 évvel idősebb pasival volt kapcsolatom, megosztom, hogy szerintem mire érdemes odafigyelni.
Az egyik, és bár ne legyen igaz, de nagyon sok idősebb ember azért keres magának fiatal párt, mert könnyebben lehet kihasználni, manipulálni, irányítani, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak anyagilag, élettapasztalatilag, stb. Úgyhogy érdemes odafigyelned arra, hogy előfordul-e olyan, hogy a párod mondjuk visszaél a helyzeteddel, próbál "megvásárolni" téged, próbál túlzottan behízelegni, lekicsinylően beszél veled az életkorod miatt, vagy úgy bármikor előfordul-e, hogy kellemetlenül érzed magad amiatt, amit mond vagy tesz. Az is egy jó indikátor lehet erre, ha tudod, hogy korábban voltak jóval fiatalabb párjai, randipartnerei, "közeli lánybarátai".
A másik, hogy érdemes megnézni, az életfelfogás. Megint nagyon gyakran előfordul, hogy az idősebb fél azért választ fiatalabb párt, mert ő is ott tart agyban, viszont ő már nem változik, a fiatalabb fél meg rengeteget, és pár év alatt óriási különbség lesz köztük. Az exem is, amikor megismertük egymást, kb. egy átlag egyetemista szintjén volt életcélokat tekintve, aztán én egy mesterszak alatt se perc alatt túlnőttem. Úgyhogy ha hosszú távú kapcsolatot akartok, fontos, hogy lásd, hogy tudtok majd együtt felnőni.
Még ami fontos dolog, hogy mennyire szégyellitek egymást, vagy hogy a másik idősebb. Ha minden egyes alkalommal kellemetlen érzés tölt el, amikor bemutatod egy rokonnak, és kiderül, hogy amúgy a negyvenes éveiben van, az nem jó jel, mert hosszú távon nem lehet jól érezni úgy magad egy kapcsolatban, hogy szégyelled mások előtt a párod.
Ami a legfontosabb, a gyerek-téma, már ha akartok. Kedvezőbb helyzetben vagytok abból a szempontból, hogy a férfiak biológiai órája rugalmasabb, de azért ott sem lehet a végtelenségig húzni a dolgokat. Ami neked nagyon fontos, hogy csupasz s.ggre nem szabad szülni, mert ha pl. még egyetemista vagy, és ne adj' Isten a pároddal történik valami, akkor el tudd tartani a gyereke(ke)t. Ha a párod nem akar öreg apuka lenni, akkor neked gyakorlatilag a közeljövőben gyereket kellene vállalnod, akár kényelmes, akár nem, hogyha pedig várnátok addig, ameddig kicsit jobban bebiztosítod magad érzelmileg és anyagilag, akkor már lehet, valamennyire leromlik a nemzőképessége, meg nem lesz valami fiatal szülő. Ez a helyzet egészen idegőrlő is lehet, én például nagyon nehezen éltem meg, hogy ha nem akarok nagyon "kései gyereket", akkor x éves koromra le kellene babáznom, akár készen állok rá, akár nem. Az idősebb félnek pedig az lehet nehéz, hogy úgy tologatjátok a gyerekvállalást, hogy ő már azért nem ér rá annyira. És sajnos ha közös jövőkép nincs, akkor a kapcsolat sem lesz működőképes. (Ezt úgy tudnám röviden megfogalmazni, hogy a fiatalabb félnek oké-e, ha a tervezettnél 5 évvel hamarabb vállal gyereket, az idősebbnek meg az, ha 5 évvel később.)
Meg abba is érdemes belegondolni, hogy ha idősebbek lesztek, és ő - valószínűleg - hamarabb fog lerobbanni, hamarabb romlik az egészsége, hamarabb elveszti a libidóját, akkor te mennyire fogod ezt mentálisan bírni. De a gyerekvállalás a közelebbi vízválasztó, arra érdemes előbb rátérni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!