Párom szüleihez költözünk , mit tudnàtok tanácsolni? Tudom sokan vannak negatív véleménnyel erről de : nincs más.

Bánj tisztelettel a szüleivel, akkor is ha az idegeidre mennek. És ne a "plusz gyerekük" legyél, vegyél te is részt a háztartásban.

Közben spóroljatok minél többet hogy mielőbb külön mehessetek.

Ne aggódj ezen annyit! Mikor mi összeházasodtunk, mi sem tudtunk külön menni pár évig, mégis egész jól megvoltunk. Fontos az egymás iránti tisztelet! Ne szóljanak bele a ti dolgaitokba, ti pedig az övékbe. Az viszont érezhetően jól esett nekik mindig és azóta is, ha kikértük, kikérjük a véleményüket bizonyos kérdésekben.

Azt is vedd vagy vegyétek majd figyelembe, hogy nekik már nagy valószínűséggel más az életritmusuk. Ha viszont szeretnek benneteket, úgy mint abban az időben bennünket, akkor mindent megtesznek értetek.

Nálunk is az volt, hogy azt mondták ne fizessünk semmit. Minden pénzünket tegyük félre, amit csak lehet, hogy az első közös lakásunk meglegyen. Mikor összejött egy kevés, akkor kipótolták, hogy tudjunk venni egy külön álló lakást. Persze, a maradék hitelt mi fizettük már.

2 évig éltünk így, apósomékkal egy pesti lakásban. Külön szobánk volt, mosdó, konyha közös, de nem kellett átmászkálnunk a szobáikon. Így elviselhető volt, de sokat kellett alkalmazkodnom.

Eleve egy idős emberhez többet kell alkalmazkodni általában. Beidegződések, rossz szokások, satöbbi.

Bírtam volna tovább is, csak gyereket szerettünk volna, ezért inkább hitelt vettünk fel saját lakásra. Hármunknak már kicsi lett volna a hely, és egy baba nem tud alkalmazkodni.

4-es vagyok. Örülj neki, mert ez nem csak azt jelenti, hogy teljes mértékben elfogadnak téged, de szinte a saját lányuknak tekintenek! Ez a mai világban nagy szó!

Aggódalmad majd az első pár hét után elillan! Tegyétek félre a pénzt és tényleg próbálkozzatok venni egy sajátot. Ne másnak fizessétek a havi 100-150 E Ft.-t, hanem a saját lakás törlesztésébe inkább.

"nincs más"

De van. Csak nem akarjátok.

Tisztelet és alkalmazkodás a fontos.