Miért nem tudok szerelmes lenni, miért nem akarok senkivel sem kapcoslatot?

Amúgy azt kihagytam, hogy szerelm nélkül nem tudnék kapcsolatba lépni...vagy legalább szimpátia ha lenne.

Ha külsőre tetszik is az adott egyén, amint megismerem őket kiábrándulok.

Nincs. Inkább azt tudnám mondani, hogy egyikük sem hasonlított rám.

Otthonülős (de most randizni kijáro), introvertált vagyok, nyelveket szeretek tanulni, szeretek viccelődni.

Általában a fő gond az volt, hogy teljesen más volt a szociális igényük és hogy pár randipartnerem kissé fellengzősnek tűnt. Minél egyszerűbb srácot keresek természetre. Legyen szerény, egyszerű, humoros. És persze érdekeljem én is őt. Azt is utálom ha a szavamba vágnak, vagy meg sem hallgatják amit mondok és csak magukról beszélnek. Ilyen is volt sok. Külsőről kikötést nem tudok adni, vagy tetszik, vagy nem...

Idén kezdtem dolgozni. Többnyire nőkkel dolgozom együtt, nagy barátságok ki sem alakultak a munkahelyemen.

Előtte esti gimibe jártam, majd okj képzésre. Itt sem szövődtek hű de nagy barátságaim.

Van 3-4 barátnőm akikkel járok ide-oda. Ők is változó körökben mozognak.

Az a baj, hogy nem tudok jeleket küldeni, mert senki sem fog meg. Ilyen véletlen találkozásom még nem is volt. Mondom, csak megtervezett randi, de őket sem éreztem igazinak.

Régen lovagoltam, de ezt elhagytam. Szabadidőmben inkább rajzolok és kézműveskedek.