Mikor volt az, hogy nagyon megküzdőttél egy kapcsolatért? Mi lett a vége?

Elhunyt, de nagyon szeretném tudni, hogy hogyan alakult volna az életünk.

Néha titokban irigylem azokat akik elváltak és megbékéltek a múlttal, a mi kapcsolatunk függőben maradt.

Mikor újra fel vette velem végre a kapcsolatot, teljes gőzzel azon voltam, hogy na most akkor együtt leszünk és sajnos pofára ejtett.

Ha nő vagy akkor ne fuss olyan szekér után ami nem vesz fel és pláne ne alázd meg magad. Ha férfi vagy akkor viselkedj is úgy, hóditsd újra meg és gőz erővel, de még is finoman teperj a nő után. Maradjanak már meg a férfi női szerepek! Az itteni idióta felfogású bugyuta válaszokkal nem kell foglalkozni, akik azt mondják, hogy a férfi ne fusson nők után, mivel azok másik generációk és eléggé el vannak tévedve, mivel az a korosztály menstruál a fiúk terén is, a lányok meg lettek a faszik. Úgyhogy ki vannak náluk cserélődve a szerepek és fura felfogásuak . Valószínűleg sosem láttak példa értékű szemléletet a felnőttektől és nekik ez a természetes, holott el vannak tájolódva.

Csak ugy szeretett belém es járt velem 4 évig, hogy folyamat női praktikáztam trükköztem, ugyeltem arra is h tudjon hódítani, ne legyek sok, nem ömlenghettem, tartást is nyújtottam, nem féltékenykedtem etc

Hatalmas izzaszto munka volt azt elérni hogy azt higyje minden az ő döntése, ő fog meg engem es nem én csábítom, és szerelmes legyen de nagyon, siker. Lett belőle 4 év komoly kapcsolat.

Ja de soha tobbet. Leszivott teljesen.

4.voltam

Ketlem h valaha lesz még olyan akiert en kuzdeni fogok. Irto kimerito.

Én sem szándékozom annyit küzdeni, mint az utolsó kapcsolatomban! Éveken át küzdöttem érzelmileg és fizikailag is azért, hogy boldog, kiegyensúlyozott családunk legyen...

Jól vissza is éltek vele!

Úgyhogy itt meghúztam egy vonalat.

Első nagy szerelem 5 éves ismeretség, amiből 3 és fél évet voltunk kapcsolatban! Mindketten elsők voltunk egymásnak nagyon ragaszkodtunk egymáshoz, a végére kicsit elhidegültem tőle, meg az édesanyja is kimutatta a foga fehérjét és egyéb külső tényezők és változások következtek be éltünkbe: tovább tanulás, új környezet stb.! Nagyon sokat küzdöttünk a kapcsolatunkért, sokszor próbáltuk újra, sőt egyszer még el is gyengültünk és szeretkeztünk! 3 és fél évből 3 év tökéletes és csodálatos, szó szerint egy álom volt! Az utolsó fél év már elhidegülés, de még ragaszkodás, meg érzelmek is volt csak már nem olyanok... utána szakítottam, ő még kicsit férfi létére küzdött volna, de nem lepte meg a szakítás ötlete! Megbeszéltük, hogy kicsit külön leszünk és majd meglátjuk, de én még azt láttam, hogy még mindig szerelmes és amikor volt az elgyengülés utána éreztem, hogy végleg szakítani kell, mert nem kelthetek benne hamis reményt!

Jó ideig nem beszéltünk szó szerint 0 kapcsolattartás!

Ő közben elköltözőtt Angliába, én nekem is lett új kapcsolatom és ment tovább az életem... Ma már néha beszélünk egymással Skype, és jól elbeszélgetünk főleg szakmai dolgokról!

Küzdöttem és küzdök jelenleg is, de egyszerűen már nincs értelme, csak magamat bántom.

Bármennyire nehéz is, de elengedem. Bár már ő tovább lépett állítása szerint.

Szar, de nem az elejétől.

Nagyon sokat küzdöttem egy lányért, de összejöttünk.

Egy idő után kezdtem elfáradni, egyre kevesebb energiám volt.

Végül kidobtak mint egy megunt szar játékot.

Nem szabad ilyet, jól kellett volna magam érezni, és várni hogy olyan lánnyal találkozzam aki úgy szeret hogy nem hajtom szét magam érte.

Most egy lelki roncs vagyok mert én szerettem, és bár ez már rég volt, sokszor még mindig eszembe jut, nyitni meg nem igazán tudok más lányok felé.