Újra és újra beleszeretni a párodba, te is így vagy ezzel?

Lassan 30 év után is ilyen. 😊 Néha már-már ciki, hogy mennyire kamaszosan tudok érte rajongani még mindig. 😄

Hát tud hullámzó lenni. Nálunk ez úgy volt, hogy az elején 1,5 évig dúlt a l'amour, aztán ő elkezdett leválni, én meg szenvedtem ettől. Én szerelmes voltam, ő már nem tűnt annak. Olyan 5-6 év után már én sem lángolást éreztem, hanem valami megnyugtató melegséget. Van bennem egy kép, ahogy a pár hónapos kislányunk fekszik a térdén, fogja a két pici kezet és szerelmesen gügyörésznek egymással és ahogy egymásra néznek, az a szerelem magasfoka, én pedig gyönyörködöm bennük és azt érzem, hogy most lett teljes az életem, a családom és egész életemben rájuk vártam. Kár, hogy olyan rövid ideig tartott, de ez az érzés szebb volt, mint bármilyen lángolás az elején. Aztán kiszerettem belőle, ő átnézett rajtam és 1,5 év múlva beleszerettem másba. Na akkor jött vissza nála a lángolás, még az elején se viselkedett olyan szerelmesen, mint akkor. De nálam akkor már rég vége volt, onnan kezdve pedig, hogy valaki más iránt vannak érzéseim, onnan kezdve nálam nincs visszaút.

Nem mindenkinél működik ezek szerint. Én 29 éve élek kapcsolatban, de már egyáltalán nem szeretem a párom 🤷‍♂️ 48F

Én is pont így vagyok ezzel, mint te, kérdező :) Az unalmas hétköznapokban olyan természetes, megnyugtató a jelenléte, de nem az a hűdemilyen lángoló rajongás van bennem iránta, hanem tényleg egy ilyen nyugodt melegség, ragaszkodás, szeretet. Aztán csinál valamit, mond valamit, megnevettet, mittudomén, és így megint csak nézem és azt látom, hogy bazz, én szerelmes vagyok, de fülig :D Mondjuk nem szoktunk veszekedni, de csak 7 éve vagyunk együtt, lehet, ez majd később változik, nem tudom. Mindenesetre most én is azt érzem, hogy teljes az életem, hogy nélküle nem tudnám elképzelni és hogy boldog vagyok :) Főleg, amikor hármasban vagyunk és csinálunk valami programot a kislányunkkal. Na akkor aztán úgy érzem, hogy a mellkasomban mindjárt kidurran a boldogságbuborék, mert már nincs hova tovább dagadnia :D

Hát nálunk aztán nulla az érzelem. Sokkal jobban érzem magam egyedül mint vele. Se szex(megtiltotta), se odafigyelés se semmi. Igazi bunkó agyhalott büdös paraszt, pedig nőnemű.

Én is így vagyok ahogy leírod.Mennek az átlagos hétköznapok, szeretetben, vitában...majd időről-időre megmagyarázhatatlan, hogy mitől, de újra beleszeretek. Ilyenkor képes vagyok elolvadni egy mozdulatától, a nevetésétől, egy szavától...Pedig volt egy igen hosszú, több évig tartó hullámvölgyünk, tehát nem gondoltam, hogy helyre jön még a házasságunk, de mégis. Bő húsz év elteltével is.

Én a napi sokszori ilyenben hiszek. Az érzelmek csak egyre jobbak lesznek. Ugyanazzal a partnerrel jobb lesz a szerelem 26 évesen, mint 16 évesen.