A szerelem csak egy kémiai reakció lenne? Illuzió az egész?

Nézd, ez egy bonyolult kérdés, ugyanis először tisztázni kellene, mit jelent a szerelem.

Sokan keverik a rajongással, testi vággyal. És igen, a szerelemben is megvan ez a szakasz, de....a szerelem ennél több. Ez az, amikor azt érzitek, hogy a másik szinte a másik feled. Amikor elmúlik a rózsaszín köd, még mindig kívánjátok egymást, még mindig egymás karjában leltek megnyugvást az élet viharai elől. 10 év múlva is, talán 20 év múlva is. Tisztelitek egymást, egy csapat vagytok.

Én a válásom után sem mondtam soha rosszat a volt férjemre, ő sem rám. A gyerek miatt egy csapat maradtunk és tiszteljük egymást, ha párként nem is tudtunk tovább működni. Számomra érthetetlen, amikor a "nagy szerelmek" sárdobálással végződnek. Hová tetted a szemed amikor ismerkedtél? Van, hogy változik a kapcsolat, van, hogy vége szakad. De sosem csaltam meg, ő sem engem, emberileg tudtam, milyen és ő is így volt velem.

A rózsaszín köd valóban csak egy kémiai reakció és abba marad. De a valódi érzelmek nem maradnak abba. Ha működtök, jól tudtok működni egy életen át, de ha nem, akkor sem mindegy, hogyan, milyen körülmények között lesz vége és hogy tudtok visszagondolni az elmúlt évekre.

A szerelem olyan, mint egy erős drog. Ha nincs ott veled, akibe bele vagy esve, akkor nagyon hiányolod és alig várod, hogy ott legyen.

És ezért is szar a szerelmi bánat, mert olyan, mintha egy erős drogot azonnal megvonnának.

Ez utóbbi már tudományosan is bizonyított, hogy az agyban nagyon hasonló kémiai folyamatok játszódnak le szakítás, szerelmi bánat és drog hirtelen elvonása alatt/közben.

4-es: elméletben én is egyetértek veled, szép lenne, ha így lenne mindenkinél. De amikor ezt írod: "Számomra érthetetlen, amikor a "nagy szerelmek" sárdobálással végződnek. ... Van, hogy változik a kapcsolat, van, hogy vége szakad. De sosem csaltam meg, ő sem engem"

Így könnyű normálisnak maradni válás után. Én megcsalt férfiként a közös gyerekek miatt megtartottam egy diplomatikus viszonyt az exemmel, mert muszáj. De volt sárdobálás rendesen, amikor kiderült a turpissága. Ezt nem is kell megértenie annak, akit nem csaltak meg, én sem hittem volna, hogy velem meg fog történni!

Hát ahogy mások is írták, nem illúzió, egy teljesen valós, kémiai dolog (bármilyen fura is...). Az ember ilyenkor nem eszik, nem alszik, boldog, repül, tervez, örökké a másikkal akar lenni, örökké vele akar maradni! Miért? Nyilván azért, hogy tervezzenek és bébiket csináljanak és így fennmaradjon az emberiség. Aztán ez a dolog lecseng, elmúlik és két dolog lehet: a) rájössz, hogy a világon a leghülyébb ember a párod, kicsit sem illetek össze, borzalmas, blabla b) rájössz, hogy bár nem olyan tökéletes a párod, de jó ember, kedves, jól kijöttök, alapjában véve minden oké. Első esetben nyilván szakítás a vége, második esetben nyilván békés, boldog együttmaradás.

A nagy büdös valóság meg az, hogy sem szakítás, sem békés, boldog együttmaradás nincs, hanem megy az egymás piszkálása, bántása, ignorálása, stb.