Ha egy férfinek csak egyszer adatott meg a szerelem az életében, és azzal a nővel állapodott meg és szereti, akkor a férfi nem fog másokba beleszeretni alkalom adtán?

Az szerintem soha nem jó, ha valaki nem éli ki magát és ha nem is szerelmet, de mást kereshet. Persze vannak emberek, akik életük végéig elélnek az első párjukkal minden baj nélkül csak ritka.

De, bele fog. Pont azért, mert tudat alatt is foglalkoztatja, h milyen lehet egy másik ember. Le lehet élni egy életet egy emberrel? Le, van ilyen. És hűségben ugyanez? Van, de ritkább. Viszont egyet szeretni 40-50 évig biológiailag lehetetlen.

Nincs olyan, hogy kiélés. Össze-vissza kefélgetés meg kicsapongás akkor van ha nem szereted a párod. Hogyha találsz egy olyan embert aki valóban tökéletes számodra, szereted őt akkor nem lesz igényed ilyesmire. Nem azért "élik ki" magukat az emberek mert ez kell fiatalon. Hanem azért mert nem találnak olyan embert akit eléggé szeretnének ahhoz, hogy elköteleződjenek mellette. Ez sem döntés kérdése igazából. Ha megtalálod a párod akkor magától jön az elköteleződés nem pedig "hát végül is benne vagyok már a korban" alapon. Ha valaki szereti a párját nem fog másba beleszeretni. Csak akkor volt ilyen amikor már nem volt az igazi a kapcsolat, a végét járta és nem volt meg az érzelmi szint. Aki szereti a párját annak nem lesz igénye kiélésre.