Ha egy szerelmet az elején elnyomtál magadban, mert vmi miatt nem lehetett, akkor hónapokkal vagy évekkel később milyen érzésekkel gondoltál a másikra?

1 volt, aki úgyanúgy megdobogtatta a szívem. Nem tudtam feledni. Felkerestem.

Ha sikeres volt az elnyomása az érzelmeimnek, akkor lezártam, és ez már a későbbiekben sem jön vissza. Viszont most van egy hasonló ügyem, és már hónapok elteltek, mégis vágyom rá, pedig tudom, hogy soha semmi nem lehet köztünk.

#2 miért gondlolod ezt?

#3 Mert házas, és így nem akarok semmit, csak magamban őrlődöm, de majd elmúlik.

Idősebb és családos volt, az élet úgy hozta, hogy pár hónapig rendszeresen találkoztunk. Én vonzódtam hozzá, ő is kimutatta, hogy tetszem neki. Nem mentem bele testiségbe, csak viharos érzelmek voltak a dominánsak. Aztán elváltak útjaink, ez kb 3 éve. Mostanában (pár hete) sokat gondolok rá, hogy vajon tényleg kellettem neki, kockáztatott volna miattam és neki eszébe jutok-e még?