Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerelem vagy csak fellángolás a munkatarsa iránt?
5 évet voltunk együtt. Picit ellaposodtak a dolgok, átalakult megszokássá, de nagy gondjaink nem voltak, legalábbis amikor kérdeztem, soha nem mondott semmit. Viszont osszekavart egy munkatarsaval akivel egy hosszú projekt miatt hónapokon át együtt dolgoztak, sokszor munkaidon kívül is. Rengeteg csapatepito van a ceguknel. Szakított velem, a munkatárs is a kapcsolatával és összejöttek. A szakításunk után kb 2 héttel.
Van esély hogy csak fellángolás, vagy lehet tényleg beleszeretett? Én már nem várom vissza, ez nekem megbocsáthatatlan, egyszerűen csak jó lenne tudni mi jár a fejében. Nekem semmit nem mond/mondott. A közeli barátok, család is azon a véleményen van hogy mi inkább összeillettünk, az a lány sem külsőre, sem habitusra nem az a típus akit el tudok mellette képzelni.
Tényleg nem akarom már őt vissza, szeretem még, de úgysem lenne már semmi ugyanolyan. Csak jó lenne tisztán látni.
válasza:Nem mindegy akkor, hogy csak fellángolás vagy szerelem? Az úgy is idővel derül csak ki, amikor múlik majd a rózsaszín köd..
Ha ezt előre meg lehetne mondani, nyilván nem csinálnának hülyeséget az emberek.
válasza: válasza:
válasza:Szereted őt, mert ha már elengedted volna, akkor ezt a kérdést ide ki sem írtad volna.
A ti kapcsolatotok a saját bevallásod szerint is ellaposodott. Akkor már nem mindegy, hogy most kivel van, és hogy akivel van, azt szerelemből, vagy fellángolásból teszi?!
válasza:persze, hogy zavar. 5 évet voltatok együtt, majd kidobott lényegében más miatt. mert a másik kellett neki. ez mindenkit zavarna.. hogy fellángolás vagy sem, az idő dönti el.
idővel elfelejted.
velem is csináltak meg most hasonlót, igaz mi nem voltunk ennyi ideig együtt. szakításkor meg még azt mondta: "nem arról van szó, hogy lenne más", aha, persze. de ennyire rövid idő alatt nem akasztasz le valakit, ment már a hátam mögött is a dolog. :)
figyelj, akit vinni lehet, az vigyék, minél előbb és jó messze.
Utolsó, köszönöm! 3 hónap telt el, azt hittem túl vavyok rajta de valószínűleg tévedtem. És igaz, akit vinni lehet, azt vigyek is. Csak hát hiányzik. Nem akarom hogy visszajojjon, úgysem lenne már az igazi, nem tudnék úgy tekinteni rá mint rég. De attól még nagyom nehéz elengedni őt. Főleg úgy hogy lehet ő már másba szerelmes, én pedig egyedül gyötrődöm.
Remélem idővel elmúlik, mert nagyon rossz ez az állapot.
válasza:igen, megértelek és sajnos amin most átmész az ilyenkor "természetes"... sokan éljük át ezt, valaki tovább benne marad, valaki könnyebben továbblép.
ezt az időt kell átvészelni. különben meg hidd el, hogy jobban jártál, mert így van lehetőséged olyan embert találni, aki valóban szeret és működni is fog vele a kapcsolat.
Köszönöm! Tényleg! 🙂 Mert sokszor azt érzem velem van a baj, hogy miért ragaszkodom olyan emberhez aki már nem akar velem lenni. Régen én is azt vallottam hogy aki menni akar, rá kell adni a kabátot. Csak hat ha ide jut az ember, a gyakorlatban nagyon nehéz tényleg így érezni, őszintén.
Próbálok arra gondolni hogy így talalhatok egy olyan embert aki tényleg velem akar lenni, de egyelőre nehéz, mert a szívem azt szeretne ha ő lenne mellettem. De azt sem akarom hogy visszajojjon, és nem is fog már szerintem.
válasza:Amit érzel, az kudarc, veszteség, legyőzöttség. Teljesen normális, nem kell aggódnod. Igyekezned kell, hogy túllendülj rajta, de azért 5 évet nem lehet 1-2 hónap alatt feldolgozni, pláne, ha érzelmileg te nem voltál semleges a szakításkor. Igen, neki könnyebb, mert már más kötötte le a figyelmét. Teljesen mindegy, hogy fellángolás, vagy komoly.
Hibást keresni pedig felesleges, mindketten felelősek vagytok a kapcsolat ellaposodásáért, és ez ilyesmit rendbehozni viszont 2 ember kell. Ezért is annyira nehéz hosszútávú kapcsolatban lenni. Megszerezni valakit egy dolog, bár az sem mindig egyszerű, de tartósan életben tartani az érdeklődést, észrevenni, ha kezd elcsúszni, és közösen leülni, és rendbe hozni...na az sokkal nehezebb szerintem.
Sajnos ez is egy tapasztalat, bár elég keserű. Kitartást a továbbiakban, és próbálj a szükséges gyászolás után újra boldog lenni! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!