Szerintetek ezt mire véljem?

12 év kapcsolat volt. Akkor minimum 30 éves ez a nő. Elhiszem én hogy jó a teste, jók amellei, meg jó volt vele szexelni. De 12 év alatt nem tűnt fel, hogy agyilag selejtes? 15 éves idióta libák viselkednek így, nem 30-as nők. Örülj, hogy vége lett, találsz te még jó mellű, jó fenekű nőt másikat. Annak talán lesz némi agya is.

És ne alázgasd már magad ezzel a kezdjük újra dumával. Így megtudja a többi nő is a közeledben, hogy pont jó vagy lábtörlőnek.

Dobta egy masik pasi.

Es jolesne töle hallania azt hogy ö ujrakezdene.

Annyira tipikus. Hogy nem esik le senkinek?

Nekem az a tippem, hogy a pszichoterápia eredményeképpen rájött, hogy egy csomó múltbeli sérelme csupán a saját agyszüleménye. Ez normális velejárója az ilyen önismereti munkának. Mint ahogy annak felismerése is, hogy amíg nem alakul át a gyerekkorából hozott "világértelmezés", addig csak újragenerálja magának a problémákat. Ha párkapcsolatban él, akkor a párkapcsolati problémákat generálja újra. Ilyenkor megszólalhat az ember lelkiismerete is, hogy amíg ennyire nem vagyok tisztában a saját érzéseimmel, addig nem lépek párkapcsolatba. (Igaz, hogy azután meg az lehet a visszatartó erő, hogy nem lépek párkapcsolatba olyan emberrel, aki nem csinálta végig ugyanezt az önismereti melót, mert a saját példámból okulva az ilyen ember egy kiszámíthatatlan kockázati tényező. :D) Visszatérve, lehet hogy elkezdett rálátni a saját felelősségére a saját rossz érzéseivel kapcsolatban és ezzel jön a megbánás is, pontosabban hogy sajnálja, hogy nem volt akkor még a mostani tudás birtokában. Szerintem hagyni kell, hogy végigmenjen ezen az úton. Ha folytatja a pszichoterápiát, akkor "elveszni" nem fog, hanem inkább majd egyszer tényleg jó lesz neki a végén. Lehet, hogy évek múlva érzi majd csak úgy, hogy végre megérkezett és most már a saját életét éli, nem pedig homályos eredetű érzések rángatják dróton, de egy jó pszichoterápia a legjobb, ami történhet valakivel. Másik tipp, hogy a terápián rálátott, hogy alacsony az önértékelése és valójában nem hisz abban, hogy Veled egy igazán megbízható kapcsolatba tudna kerülni vagy nem hiszi, hogy kitartanál mellette. )Mondjuk ha 12 évig egy eljegyzést nem sikerült kivitelezni, lehet hogy ezen gyanúja nem is alaptalan.) De azért inkább önbizalomhiány szokott lenni ezek hátterében. Ez is olyan verzió, amin még segíthet a terápia.

Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy ő ezt nem zárta még le és ez normális is. Ami kevésbé normális, az az, hogy az ember elhiteti magával, hogy lezárt, miközben csak szőnyeg alá söpört valamit.