Hogyan lehet feldolgozni amikor a szerelmünket elveszítettük? Mikor fog enyhülni a fájdalom, amikor az életed szerelmét veszítetted el?

Hogy lenne életed szerelme, ha szakítottatok?

Mitévő legyen az ember?

Először is ideje lenne úgy élnie az életét, hogy ne a kapcsolatának rendeljen alá mindent. Téged is azért érint ilyen erősen ez a szakítás, mert az életed többi területe nem ér semmit.

#1 azért látszik, hogy soha nem voltál még szerelmes.

mindenkinél változó, van aki pár hónap alatt túlteszi magát, van aki akár évekig is gyötrődik.

én pl az igazi első nagy szerelmemet közel 1,5 évig "gyászoltam" magamban.

de volt olyan kapcsolatom is (ahol nem voltam szerelmes) amin pár nap alatt túl tettem magam.

konkrétan egy hét alatt el is felejtettem.

sok mindentől függ ez, milyen mélyen szeretted, vagy átvert, megalázott és ez miatt szenvedsz.

esetleg verbálisan bántott és aztán szakítottatok.

#1 Hogy lehet valaki ilyen érzéketlen bunkó...?

Én úgy értelmezem, hogy meghalt a szerelme :(

De ha neked lenne is igazad, és szakítás, akkor is szörnyű ez a megnyilvánulásod. Valószínűleg nem voltál még igazán szerelmes sem.

#2 - Voltam szerelmes. Nem is egyszer.

Csináltam olyat is, mint a kérdező...gyerekként.

Én úgy tudtam, hogy ez a felnőtt kategória, ahol azért már értelmesebben kellene viselkednie az embereknek.

Remélem olvassák ezt a topikot azok az emberek, akik kapcsolat szűzként nem értik, hogy miért számít társkeresésnél ez is (ti. hogy nem jönnék össze olyan nővel, akinek nem volt még komoly kapcsolata).

Ismét egy remek példát láthattok a kapcsolatfüggő - csak a kapcsolatnak élő emberek esetéből, ami meg is öli a párkapcsolatokat hosszú távon.

Persze nem kell odafigyelni erre se, hisz mindenki a saját kárán tanulja meg igazán a dolgokat.

#3 - meg kellene tanulni olvasni bubu

"Felnőtt párkapcsolatok » Szakítás"

Szerintem a szakítás szó eléggé a szakítást jelenti, bár lehet te valamilyen alternatív dimenzióban élsz, ahol a szavak mást jelentenek és most időhurokban rekedtél a kérdés láttán, ezért használtad a 'szakítás' szót rosszul a hozzászólásodban, hisz ha nálatok a szakítás nem szakítást hanem halált jelent, akkor most te nem hivatkozhatsz rá szakításként hisz akkor nincs értelme az egésznek.

#5 jól van bubu, igazad van, tényleg benéztem (szerencsére).

De attól a többi még érvényes.

# 2 Látszik, hogy te nem voltál szerelmes.

Az igazi szerelem nem azt jelenti, hogy megszállottan futkosok valaki után, mint egy pincsi kutya.

Döntsük el, hogy melyik jobb: ha valaki "érzéketlen" vagy egy rinya-gép.

#4 nem tudom miért vagy ennyire keserű.

attól hogy nagyvilági sablon szövegeket tolsz a kérdezőnek, még nem lesz előrébb.

egy gyerek meg soha nem fog olyan érzelmeket táplálni egy másik ember iránt mint az igaz szerelem.

fiatal felnőttként alakul ki ez az érzelemvilág, amiről szó van.

de mind1 nem fogok egy ismeretlennel vitatkozni, csak szemet szúrt hogy milyen keserűen és nyersen fogalmaz valaki egy szerelmes szakítós kérdés alatt.

mondjuk ezek után nem is értem mit keresel ebben a kategóriában.

mondjuk tény, hogy sok itt a sikertelen és frusztrált ember, jobb híján másokon vezetik le a feszültséget mert senkinek nem kellenek.

valahol sajnálom őket, de hát mindezt maguknak köszönhetik, és ezt tudják nagyon jól.

pont a teszetoszaságuk teszi őket ilyen frusztrálttá :)

Nálam a 20 éves kor még gyereket jelent. Nálad ez valószínűleg a fiatal felnőttel egyenlő, tehát nem beszéltünk más életkorról.

A nyers válasz pedig egyszerű. Ilyen helyzetben soha nem segít a pátyolgatás a sértett félnek. Egy dekányival se lesz jobb neki, ha azt írnám, hogy 'jajj te szegény, annyira sajnállak, majd jobb lesz hidd el'. Lehetne még írni, hogy 'az idő majd segít rajtad, találsz mást meglásd'.

Vannak gyenge lelkületű emberek (mint a két korábbi), aki szerint az igazi segítség bunkóssággal ér fel, de ez nem az én bajom.

A kérdező elolvassa, amit írtam. Utálni fog érte. Valószínűleg még jelent is a moderátoroknál, akik törlik a hozzászólást. Aztán elkezd gondolkozni, hogy tényleg van valami a dologban.

Hisz tényleg borzalmas elveszíteni valakit, akár halál - akár szakítás a dolog.

Viszont ha ott lenne neki a családja, a barátai, a munkája, a hobbija...akkor nem a gyakori kérdésekre írna ki egy ilyen kérdést, hanem hozzájuk fordulna. Rá kell eszmélnie, hogy nem szabad csak a párkapcsolatnak élni, hisz az bizony előbb utóbb elmúlik. (Valamikor meghal a párunk (persze lehet, hogy mi fogunk előbb) legkésőbb.)

Igenis lennie kell az életünknek más aspektusának is, különben a fene megette az egészet.

Ezt most leírtam neked kedvesen, de ezt magától kellene felismernie, különben ez sem ér semmit sem. Ezért kell `bunkó` módon megtenni ezt. Sz_rügy mi? A legtöbb ember ebből ért csak.