Normális ez közel 2 hónappal szakítás után?

Heló, 18 éves fiú vagyok, 2 hónapja szakított velem az exbarátnőm, mert már nem volt szerelmes. Nagyon szerettem őt, fájt a szakítás. Az első 2 hétben próbálkoztam visszanyalni magam, de aztán feladtam, egyrészt mert finoman megkért rá, másrészt meg mert beláttam, hogy ennek végleg vége. Azóta helyreált a béke a szivemben, nem haragszom senkire és úgy látom, így jobb lett nekem (is).

Én már nem szeretnék vele lenni, mivel rájöttem, nélküle boldogabb vagyok. Vele együtt eltűnt az életemből a görcsös bizonyítási vágy, idegeskedés, lelki fájdalmak, hisztik... Szóval mondhatni felhőtlen lett az életem nélküle. Viszont féltem őt. Főleg attól, hogy valami rossz társaságba keveredik, vagy valami hülyeséget csinál, esetleg bele megy valami kapcsolatba felejtés céljából. Ő egy nagyon jó és okos lány, de valamiért félek attól, hogy megromlik. Semmi közöm hozzá, azt csinál amit akar, azzal akivel akar nem erről van szó, hogy én foglalkoznék vele. De féltem őt, mert tudom mennyire be lehet folyásolni. Csajok, ebben az időszakban ti mit csináltatok? Illetve normális az, hogy féltem őt? Mégegyszer leírom, hogy ne értsétek félre! Nem mástól féltem, hanem valaki/valami rossztól! Persze akkor is az ő élete és ha akarja tönkreteheti, csak kár lenne érte. Jó a viszony köztünk, bár nem beszéltünk 3 hete minimum.