Hogy dolgoztad fel a szakítást ha nem volt rajta kívül senkid?

Még feldolgozás alatt áll az egész. 2 éve immár. Mindenkit elmartam magamtól, míg vele voltam. Tehát szar.

Hosszú évek óta egymagam vagyok a világban,ezt a részét feldolgoztam.Mikor cserben hagyott,csak annyit kívántam neki,hogy valaki úgy törölje belé a lábát,ahogy ő tette velem.Amúgy meg túléltem,ahogy ennél szörnyűbb dolgokat is már.

Ha vannak szüleid, akkor nem igaz, hogy nincs rajta kívül senkid. Amúgy meg fogd fel úgy, hogy ezek nem ő volt az Igazi. :) Ennél leszel te még szerelmesebb is, és talán most nem hiszed el, de viszont fognak szeretni.

Rá kell jönnöd, hogy egyedül is el tudsz boldogulni az életben. Próbálj ki új dolgokat, csinálj olyanokat, amik boldoggá tesznek. Ismerd meg önmagad.

Nekem úgy ahogy megmaradt a család de együtt érzésre, támogatásra nem is számíthattam tőlük. Inkább csak vannak de jogosan érezhetem magam egyedül a nagyvilágban. Ex párom volt akire számítottam de most már nem maradt senkim és ezt ő is tudta. Mai napig hiszek benne hogy legalább ezt de inkább több szart kapjon vissza az élettől . Teljesen tönkre mentem lelkileg. Nekem a zene volt a menedék és mai napig is az illetve a küzdő sport és az autók iránti szerelmem. Ez a hármas huzott ki a tréből