Szakítás után, nektek mi segített megtölteni az űrt, mi segített átvészelni ezt az időszakot?

Örülj neki.

4 év után (1,5év együtt élés) a jógázás segített. Minden napnak kialakítottam egy új rutint amiben ő már nem szerepelt, és minden este 1 órát jógáztam. Ez segített kikapcsolódni. Ha érdekel a jóga akkor ajánlom a youtbuon yoga with adrienne videóit.

Nem kell mindenáron feltölteni azt az űrt minél előbb. Egy kapcsolatot is meg kell gyászolni, át kell élni a fájdalmat. Kiváltképp, ha sokat jelentett neked.

Q sok munka.

Az unokatesom kis gyereke, a tanítványaim,akiktől nagyon sok szeretetet kaptam. Ez lejjebb nyomta a nyomort,de meg nem múlt el. A gyerekek nekem segítettek tompítani.

Sport. Edző terem. Barátok. Könyvek. Minden ami lefoglal. Plusz rengeteg munka az első időben.

Őszintén szólva nem akartam azonnal megszabadulni a gyásztól vagy elnyomni a fájdalmat, elég trauma történt az életemben ahhoz, hogy tudjam, hogy ha gyorsan elnyomom magamban, akkor később csúnyán visszaüt a dolog. Pár napra bezárkóztam, egész nap depressziós dalokat hallgattam és kb. csak fetrengtem és sírtam. Utána viszont nagyjából összeszedtem magam és belemerültem más boldogságforrásokba, amiből szerencsére van elég az életemben, a karrieremre fókuszáltam, extra képzést csináltam, sokat utaztam, sokat voltam a barátaimmal, sportoltam, hobbikkal foglalkoztam, egyszóval kitöltöttem a napjaim és sokszor túl is vállaltam magam. Így is vissza-visszatért a fájdalom, hullámokban, de ez szerintem természetes folyamat és idővel enyhül, majd teljesen eltűnik. Szerintem a legtöbb szakításnál (főleg jó vagy első kapcsolat után) azt érzi az ember, hogy eljött a világ vége és soha többet nem lesz már senkivel boldog, de ezt tudatosan felül kell írni, mert csak akkor lesz igaz, ha az ember hagyja.