Mit tegyek? Hogyan lépjek túl?

2 évet voltunk együtt. Rengetegszer "szakítottunk", mégis megoldottunk együtt mindent. Már az utolsó szakításunk után is rengeteget gyötrődtem, és küzdöttem érte, mire pár hónap alatt sikerűlt kibékülnünk. Most újra véget értek közös útjaink, de talán örökre. Ami a lényeg hogy mindig én csesztem el, mert nagyon szerettük egymást, csak ő belefáradt, amit teljesen megértek.

Annyi különbséggel hogy a hülyeségeim ellenére nagyon szerettem. Vele terveztem/terveztük a közös jövőnket. Jópár kapcsolatom volt, rövidebb, hosszabb, de vele teljesen mást éreztem. Míg mások szinte "hidegen" hagytak a szakításunkor, addig vele letudtam volna élni az egesz eletem, úgy érzem. Nemrég újra írt, beszéltünk folyamatosan egy hetet, aztán le*art. Mint ha csak ugyan azt élném át újra és újra megint mint régen. Most az üzenetét letiltottam, és letörőltem a közösségi oldalrol is, mert már nem bíróm elviselni, hogy azt kelljen látnom melyik fiút lájkolja, és hány buli eseményén vesz részt... És itt jön amivel nem tudom mit kezdjek. Reggel, sőt már hajnalban felkelek és megnézem az adatlapját, mikor hogy van fent, vagy az instáját, hogy mikor kit kedvel. Nap mint nap ő jár a fejemben, és nap mint nap sírok már miatta.. Férfi létemre, amit szégyellek is. Rengetegszer amikor dolgom van autóval, direkt az ő utcájukba megyek a házuk előtt és benézek hátha láthatnám ha csak egy pillanatra is, de lássam. Egyedül vagyok, és akár hihető akár nem, egyetlen egy barátom sincs. De muszáj békén hagynom, akármennyire szeretem, mert nem tudok megváltozni. Lent leírom miket tettem. Hiába probáltam ezerszer nem ment. És ő nem lehet ebben a kapcsolatban, én pedig igazán szeretem, és ha mással is csak boldog legyen. Ő most 18. Csak azért fordultam ide mert amit érzek már egyszerűen nem bíróm. Mit tegyek? Fordúljak orvoshoz? 22/F Szeged