Szakított velem az élettársam Ti mit tanácsoltok? (Fura helyzet)

Sziasztok!

Elsősorban tanácsot szeretnék kérni tőletek egy szakítással kapcsolatosan, amiben én vagyok az áldozat (a szenvedő fél).

Szakított velem az élettársam 2 év együttélés után, elsődlegesen azt az okot adta meg, hogy "már nem vagyok boldog". Egy kis előzmény: A történet ott kezdődik, hogy már tizenéves korunk óta ismerjük egymást és abban az időben Ő belémszeretett (kb. 7 évvel ezelőtt) én visszautasítottam, de ennek ellenére folyamatosan tartottuk a kapcsolatot egymással. Voltak közben kapcsolataim természetesen, de eljött az idő, amikor az is véget ért. 2015-ben elkezdtünk találkozgatni és beleszerettünk egymásba, szerelmesek voltunk, nagyon. Minden jó ment, 3 hónap után összeköltöztünk, neki nem volt munkahelye, az én fizetésemből éltünk gyakorlatilag egy évig (vizsgák és tanfolyamok miatt, részmunkaidős állása volt, de nem fizettek neki túl jól), utána sikerült egy kis "segítséggel" felvetetni Őt ahhoz a céghez ahol dolgozom. Sajnos sokszor volt, hogy túlköltekeztünk (jobban az én hibám) miatt és átmeneti nehézségek kezdődtek, éreztem, hogy elhidegült tőlem, de amikor kérdeztem, hogy mondja már el, hogy mi a baj azt válaszolta, hogy "semmi", csak majd szeretne Budapestre költözni (vidékiek vagyunk), ahol jobban ki tud bontakozni, viszont ehhez pénz kell. Az idő folyamán mindig közbejött valami ami sajnos meggátolta azt, hogy tudjunk gyűjteni pénzt. Nem tudom, hogy ezek számítanak-e, de inkább leírtam. Jelenlegi helyzet az, hogy sajnos nem túl szép hangnemben egy facebookos üzenetben válaszoltam neki ill. írtam, hogy akár haza is lehet menni, persze nem gondoltam komolyan, hirtelen felindulásból történt. Rá két órára megírta, hogy holnap hazaköltözik ideiglenesen, hogy átgondolja azt, hogy szakítson e velem, vagy sem, írtam neki, hogy ne csinálja ezt, mert elég szép múlt van közöttünk és azt felelte, hogy belefáradt, boldogtalan a kapcsolatban, nem látja, hogy lenne értelme folytatni. Este hazaértem munkából, Ő már lefeküdt aludni, nem tudtuk megbeszélni (pedig halkan mondta, hogy még fennt van, de nem akartam ezzel zavarni, mert korán kel), reggel elment dolgozni, este mikor hazaértem hazacuccolt, mindent elvitt. Nem beszéltük meg igazából személyesen a problémákat, csupán ezeket vágta a fejemhez, hogy "adtam jeleket, hogy elhidegültem és nem változtattál semmin", "nem látom értelmét a folytatásnak", "nem hiszem, hogy maradok, ha valakivel szakítok, akkor többet nem megyek vissza hozzá" (ezekkel a mondatokkal egyrészt ellentmondásba került azzal, hogy "átgondolom, pár napra/hétre hazamegyek" és azzal, hogy volt olyan eset az ex-eivel, hogy szakított velük és visszament hozzá. Iszonyatosan bánom, hogy nem beszéltük meg a dolgokat a kapcsolatban és úgy érzem, hogy ez a hajó már elment. Szeretem őt még mindig, ő is szeret, "csak" nem hiszi, hogy érdemes lenne valaha is folytatni ezt a kapcsolatot. Ha valakinek volt hasonló tapasztalata és/vagy újra együtt vannak, legyen szíves írja le, hogy mit tanácsol, mert nem szeretném veszni hagyni ezt a kapcsolatot. Nehéz eset Ő-is, én is, de ezzel eddig nem volt baj. Mit tanácsoltok? Mert szeretnék rá várni, annak ellenére, hogy megjegyezte, hogy fölösleges.

Én: 27

Barátnőm: 24