Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakított velem az élettársam Ti mit tanácsoltok? (Fura helyzet)
Sziasztok!
Elsősorban tanácsot szeretnék kérni tőletek egy szakítással kapcsolatosan, amiben én vagyok az áldozat (a szenvedő fél).
Szakított velem az élettársam 2 év együttélés után, elsődlegesen azt az okot adta meg, hogy "már nem vagyok boldog". Egy kis előzmény: A történet ott kezdődik, hogy már tizenéves korunk óta ismerjük egymást és abban az időben Ő belémszeretett (kb. 7 évvel ezelőtt) én visszautasítottam, de ennek ellenére folyamatosan tartottuk a kapcsolatot egymással. Voltak közben kapcsolataim természetesen, de eljött az idő, amikor az is véget ért. 2015-ben elkezdtünk találkozgatni és beleszerettünk egymásba, szerelmesek voltunk, nagyon. Minden jó ment, 3 hónap után összeköltöztünk, neki nem volt munkahelye, az én fizetésemből éltünk gyakorlatilag egy évig (vizsgák és tanfolyamok miatt, részmunkaidős állása volt, de nem fizettek neki túl jól), utána sikerült egy kis "segítséggel" felvetetni Őt ahhoz a céghez ahol dolgozom. Sajnos sokszor volt, hogy túlköltekeztünk (jobban az én hibám) miatt és átmeneti nehézségek kezdődtek, éreztem, hogy elhidegült tőlem, de amikor kérdeztem, hogy mondja már el, hogy mi a baj azt válaszolta, hogy "semmi", csak majd szeretne Budapestre költözni (vidékiek vagyunk), ahol jobban ki tud bontakozni, viszont ehhez pénz kell. Az idő folyamán mindig közbejött valami ami sajnos meggátolta azt, hogy tudjunk gyűjteni pénzt. Nem tudom, hogy ezek számítanak-e, de inkább leírtam. Jelenlegi helyzet az, hogy sajnos nem túl szép hangnemben egy facebookos üzenetben válaszoltam neki ill. írtam, hogy akár haza is lehet menni, persze nem gondoltam komolyan, hirtelen felindulásból történt. Rá két órára megírta, hogy holnap hazaköltözik ideiglenesen, hogy átgondolja azt, hogy szakítson e velem, vagy sem, írtam neki, hogy ne csinálja ezt, mert elég szép múlt van közöttünk és azt felelte, hogy belefáradt, boldogtalan a kapcsolatban, nem látja, hogy lenne értelme folytatni. Este hazaértem munkából, Ő már lefeküdt aludni, nem tudtuk megbeszélni (pedig halkan mondta, hogy még fennt van, de nem akartam ezzel zavarni, mert korán kel), reggel elment dolgozni, este mikor hazaértem hazacuccolt, mindent elvitt. Nem beszéltük meg igazából személyesen a problémákat, csupán ezeket vágta a fejemhez, hogy "adtam jeleket, hogy elhidegültem és nem változtattál semmin", "nem látom értelmét a folytatásnak", "nem hiszem, hogy maradok, ha valakivel szakítok, akkor többet nem megyek vissza hozzá" (ezekkel a mondatokkal egyrészt ellentmondásba került azzal, hogy "átgondolom, pár napra/hétre hazamegyek" és azzal, hogy volt olyan eset az ex-eivel, hogy szakított velük és visszament hozzá. Iszonyatosan bánom, hogy nem beszéltük meg a dolgokat a kapcsolatban és úgy érzem, hogy ez a hajó már elment. Szeretem őt még mindig, ő is szeret, "csak" nem hiszi, hogy érdemes lenne valaha is folytatni ezt a kapcsolatot. Ha valakinek volt hasonló tapasztalata és/vagy újra együtt vannak, legyen szíves írja le, hogy mit tanácsol, mert nem szeretném veszni hagyni ezt a kapcsolatot. Nehéz eset Ő-is, én is, de ezzel eddig nem volt baj. Mit tanácsoltok? Mert szeretnék rá várni, annak ellenére, hogy megjegyezte, hogy fölösleges.
Én: 27
Barátnőm: 24
válasza:Nézd, neki van egy álma.. jobb munkahelyet szeretne magának teremteni. Magad írtad, te elherdáltad nem egyszer a pénzeteket. Látszik a leírásod alapján, hogy igazából ő veled szeretett volna elmenni, de mivel nem mutatsz hajlandóságot a változásra, ezért belefáradt.
Sajnos a nők már csak ilyenek. Szerintem most már ne várd, hogy valaha is vissza megy hozzád. Bár ez eléggé tinihiszti, amit ő művel.
Ilyenkor már nem lényeg, hogy volt e jó a kapcsolatotokban, ugyan is ezt hajlamosak nagyon gyorsan elfelejteni.
Nekem csak 1 kapcsolatom volt; sok hibám volt benne, de leginkább a felesleges veszekedések, amiket én generáltam (mint kb nálad a pénz elszórása; csak nálam a veszekedés).
Nagyon szerettük egymást, nagyon ragaszkodtunk egymáshoz, szinte elválaszthatatlanok voltunk; de ő is belefáradt.
Nem volt boldog a kapcsolatunkba, bár ő ezt nem mondta ki soha, de sokszor látszott rajta.
Nem is keresett meg többet.
Ha egy nő már azt mondja, hogy bocsi, de én nem vagyok boldog a kapcsolatunkban, akkor ne várj tőle sokat.
válasza:Szerintem meg ne hagyd, ha fontos neked...
" Ő már lefeküdt aludni, nem tudtuk megbeszélni (pedig halkan mondta, hogy még fenn van, de nem akartam ezzel zavarni, mert korán kel), "
- de, zavarnod kellett volna, oda kellett volna menned hozzá, átölelned, és elmondani, hogy hülyék vagytok, és szereted őt nagyon, ezt meg megbeszélitek majd, de nem akarod őt elveszíteni. KB amit leírtál ide magyarul..
Miért nem mondtad el neki?
Persze, hogy azt hiszi, hogy lesza.rod magasról.
Fogadj meg egy tanácsot: SOHA nem feküdjetek le haraggal, nem szabad hurcolni a tüskéket. Különben csak gyűlik a másikban a dolog, és persze, hogy elhidegülés lesz ebből hosszú távon.
Szerintem a lány még nem 100%-ig zárta ezt le, és én nőként javaslom, hogy keresd meg, ha fontos, és mondd el neki, amiket elírtál.
Persze hozzátartozik, hogy úgy van értelme folytatni, ha a leírt problémákon tudtok változtatni- mert néha nem tudsz, akkor valóban jobb hagyni, hogy boldogok legyetek mással... Gondold át, hosszú távon mi lenne a jobb.
26N
válasza:Ezek alapján, amiket leírtál, nem te vagy a szenvedő áldozat.
Szerencsétlen kiscsaj fiatalabb nálad, képezte magát, hogy tudjon munkahelyet találni, amikor végre lett munkája, te elköltötted az ő pénzét is, több év ismerettség és 2 év kapcsolat után eljegyzésre számítana és magasabb életszívonalra szeretne lépni, te pedig gátolod.
Folyamatosan mondta, hogy nem jó neki, de te tojtál rá. Annyira nem fontos neked a kapcsolatotok, hogy éjszaka beszélj róla.
Konfliktuskerülő vagy, amièrt félig eltartottad a sulija alatt(ami mellett dolgozott is) úgy érezted jár neked a kárpótlás, ezért többet költöttél. Nem figyeltél rá, nem tettél semmit azért, hogy veled maradjon.
Szerintem te sem szereted, hagyod elmenni, csak gyáva vagy felvállalni. Direkt úgycsinálsz, hogy elhagyjon.
válasza: válasza: válasza:Tény, hogy leszartad, mert úgy alakult... erre NINCS mentség, akit szeretünk, nem teszünk a fejére semmilyen indokkal sem!
Nem mellesleg elszórtad a pénzeteket, nekem már ez nem tetszene, főleg, ha a közös jövőben akarok gondolkodni - nem menne egy olyan férfival, aki képtelen beosztani, amink van.
A múlt pedig lehet szép, ha a jelenetek egy kalap fhos, akkor miről beszélünk? Nem az akkorban kell élni, hanem a mostért megtenni mindent.
Te/ti nem tettétek, hát majd találtok olyasvalakit, akit mgbecsültök.
válasza:Ja, igen, és ha nekem a kedvesem most azt mondaná "hirtelen feindulásból", hogy haza lehet menni, akkor összecsomagolnék, és felemelt fejjel (bár darabokban lévő szívvel) valóban kilépnék az életéből - örökre.
Ilyet - bármilyen dühös is vagy - nem mondasz annak, akit szeretsz, vagy vállalod a következményeit. Ugyanis a tény, hogy elküldöd, azt mutatja, nem is vagy te olyan szerelmes belé, mint állítod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!