Jól teszem? (lent kifejtve, kicsit hosszú)

Pár hónapja elköltöztem egy másik városba ahol megismerkedtem egy lánnyal. Nagyon gyorsan nagyon mély barátság alakult ki közöttünk, neki volt kapcsolata és sokat tudtam róla, én éppen egy másik lánynak udvaroltam.

Egyszer csak benyőgte hogy egyébként tetszem neki meg minden, szexuálisan vonzódik hozzám és még soha nem bízott meg emberben úgy mint bennem. Én úgy voltam vele hogy akkor próbáljuk meg, de szakítania kell az addigi párjával végleg ha azt akarja hogy működjön. Tehát szépen búcsúzzanak el és se több találkozó, se hajnali telefonálás mivel nem normális ha gyakorlatilag együtt maradnak csak nem szexelnek.

Elvileg felhívta és rendesen szakított vele, gyakorlatilag ugyanúgy találkozgattak meg minden. Mikor mondta hogy a kedves "exe" fogdosta meg utalgatott neki én ki akartam csinálni azt, de védte őt, ha az exét bántom akkor őt bántom. Igazából innenstől kezdve lejtmenetben volt a kapcsolatunk mivel engem irritált hogy a szexen kívül ugyanolyan a kapcsolata az exével mint eddig és Ő mindig engem hibáztatott hogy szar ember vagyok hogy nem tudom elfogadni hogy van másik ember is az életében.

Végül erre ráment a kapcsolatunk (milyen meglepő...) és pár napja benyőgte hogy amúgy mindig az exét szerette, soha senki nem fogja őt úgy megérteni mint a másik férfiú...stb hasonló dumák. Én erre annyit mondtam hogy elfogadom hogy igazából soha sem engem szeretett, végig a szemembe hazudott, de tudnia kell hogy az összes jövendőbeli kapcsolatát tönkre fogja vágni ez a viselkedése mivel aki tényleg szereti őt az nem fogadja el azt hogy többen vannak játékban. Erre megint én voltam a sátán, de ezt már-már szinte egészen megszoktam. Pár nap múltán írt hogy amúgy megint "játszadoztak" az exével, az felajánlotta hogy jöjjenek újra össze de visszautasította azt. Erre csak annyit mondtam hogy nekem teljesen mindegy hogy kivel-mikor-hogyan-mit csinál, hozzám soha többet nem jöhet vissza.

Igazából úgy állok hozzá hogy nem az én problémám hogy mit csinál. Szétmentünk, gyakorlatilag az elejétől a végéig megcsalt, nem vagyok rá dühös. Ha valami gondja van akkor meghallgatom és adok neki tanácsot, de ha bepróbálkozik akkor kb fel is pofozom. Elhagyott egy másik férfiért, utána a másik férfit is átbaszta és ha ezek után vissza akar jönni akkor a minimum hogy elküldöm őt a ...-ba. Szoktunk beszélni és általában ez abból áll hogy ő sérteget és engem okol mindenért meg hajtogatja hogy soha többet nem jönne össze velem, inkább rohadna meg a pokolban, de mégis ír. Én ezt lerendezem annyival hogy meghallgatom őt, de soha ne akarjon tőlem többet. Se szexuálisan, se érzelmileg. Nem gyűlölöm őt, de megvetem amiért gyenge ember, jellem és ez tudom hogy soha nem fog megváltozni, ennyire ismerem őt... Magam részéről tovább álltam, randizok, szórakozok és élem tovább az életemet mintha soha nem lett volna az elmúlt pár hónap. Szerintetek jól teszem?