Szakítani akar velem a párom a távolság miatt. Mit tegyek?

Szerintem a 2 óra buszút nem tragédia... Ha 5 hónapig nem zavarta a dolog, és nem láttál erre semmi jelet, akkor itt más lesz. Nem akarok vészmadárkodni, de nem lehet, hogy bejött a képbe egy harmadik? Szerintem a "jobbat érdemelsz"-dumát ilyenkor szokták elsütni, amit persze úgy értenek, hogy ők érdemelnek jobbat...

Amúgy hol laktok?

22/N

A távolság szerintem is csak kifogás.

Mi a párommal 200 km-es távkapcsiban vagyunk 3 és fél éve.

Ha szakítani akar, akkor hagyj menjen. Lesz más aki szeretni fog téged.

Jó, azért nem biztos, hogy a távolság csak kifogás lenne. Attól még, mert valakinek megy, akár nagyobb távolsággal is, nem biztos, hogy másnak is. Nem mindenkinek való a távkapcsolat (nekem pl biztos nem való, én attól kibukok, ha egy héten "csak" háromszor találkozunk, nekem ennél sokkal nagyobb igényem van a folyamatos fizikai kapcsolatra, szóval tudatosan kerülöm az ilyen szituációkat).

Viszont az tényleg gyanús, hogy ilyen hamar ilyen drasztikus változás zajlott benne. Velem eddig két alkalommal volt ilyen- egyszer kiderült, hogy már egy ideje őrlődött magában a srác és végül nem tudta tovább megjátszani magát, ezért végső döntésre jutott és szakított, máskor meg megcsalt (hosszabb időn keresztül- egyébként ez volt az egyetlen próbálkozásom a távkapcsolattal, kemény két hónapig tartott a táv-része), és úgy volt vele, minthogy már lejárt a "próbaidőszak", hogy a másik csaj jobb lesz hosszú távra. Mindkét eset úgy nézett ki, hogy egy hétvégét eltöltöttünk teljes boldogságban, mintha mi sem történt volna, semmi előjel nem volt, beszélgettünk sokat, nagyon szeretgettek, mondogatták, hogy így-úgy örökké, aztán másnap meg jött a hideg zuhany.

Szóval nem biztos, hogy "más" van a dologban, lehet, hogy neki kellett ez a hétvége, hogy rájöjjön, nem érzi magát igazán jól melletted.

Amúgy az 5 hónap az pont az az időszak, ami a fellángolásoknál jellemző. Olyan 3-6 hónaposak szoktak lenni (tapasztalataim alapján) azok a kapcsolatok, amik csak fellángolásból és nem egymás személyisége iránti őszinte szerelemből, ragaszkodásból építkeznek. Ami szomorú, de legalább megnyugtathat (már persze, ha igazam van), hogy nem szándékos átverés áldozata vagy, hiszen amíg az érzés tart, senki sem tudja igazán megkülönböztetni a mindent elsöprő szerelmet és a hirtelen fellángolást egymástól. Azt meg főleg nem tudja senki megjósolni, hogy esetleg a fellángolásból lesz-e tartós szerelem.