Bunkó legyek vagy türelmes?

Kilenc év után tavaly szakítottak velem. Közös mobilszámlánk miatt 1 évig még össze voltunk kötve. A szakítás után 1 héttel már mással járt - ami szerintem mindent elmondott az érzelmeiről. Az eltelt évben pedig volt minden: zaklatott, ok nélkül keresett, veszekedett velem - elmondott mindennek, javítsam meg a párja gépét. Ami viszont megkoronázta a dolgokat. Megismertem egy lányt (egy rövidebb kapcsolat után) és ekkor rám írt, hogy azt hitte az előző lesz az igazi számomra és ne értsem félre de ő csak jót akar nekem, illetve boldognak szeretne tudni... Úgy elpattant a cérna... Pont Ő aki minősíthetetlen jelzőkkel illetett, elhagyott egy másik pasiért, akire nem mellesleg féltékeny is voltam és esküdözött, hogy vele biztosan nem jönne össze... Higgyem el a jó szándékát?!

Június óta kiválhatna a számlámból, mert neki kell a saját telefonszáma, de érdemben nem tett semmit. Augusztus első hetében írt egy mailt, hogy az elmaradását (számla) hogy adja oda. Mondtam, hogy ne keverjen ebbe senkit, adja személyesen oda nekem, amikor ebben a hónapban kiválik, mert én tovább nem várok ezzel. Erre nem egy családtagomnak adta oda a pénzt? Tehát most sem akar/tud kiválni.

Mennyire leszek szemét, ha bejelentem, hogy hó végével kikapcsoltatom a számot?

Egyrészt nem mocskolódtam, pedig engem hagyott el. Nem zaklattam, nem köpködtem, és bármilyen kérése volt akár tetszett akár nem, belementem és nyeltem egyet.

Mégis meddig kéne tűrnöm és alkalmazkodni egy ilyen emberhez? (ismerősöket megkérdeztem többen leh*lyéztek és Ők mondták, már rég ki kellett volna kapcsoltatnom a számot).

Nektek mi a véleményetek erről?