Meddig legyek türelmes az elhanyagolással szemben?

Mindketten dolgozunk és tanulunk, de ő valahogy mindig rosszul osztja be az idejét. Mindig megkésik a dolgokkal, kapkod és olyankor napokig nem foglalkozik velem, pl. most vizsgaidőszakban sem. Ilyenkor nem akar beszélgetni, ha pucéran flangálok előtte, se érdeklem, nincs hozzám türelme. Szeretnék megértő lenni, de nem megy már, mindig ez van, hogyha valami stresszhelyzet van, akkor nem tudja kezelni, pedig segítek neki, főzök, takarítok, nem igénylem, hogy folyton velem foglalkozzon, de az, hogy ilyenkor levegőnek néz, az nem megy. Többször beszéltünk már erről a párommal, de mindig csak ideig-óráig van változás. Nem akarok szakítani, de ki szeretném ebből billenteni, mert egyre "hisztisebben" kezelem ezeket a helyzeteket. Minden véleményt szívesen fogadok, ami a kérdésemhez kapcsolódik. Mindketten 25 évesek vagyunk.