A volt barátom azért szakított velem mert úgy gondolta megcsalom. Van e értelme küzdeni értelme?

Lehet nekem is beteg a személyiségem, de én sem hinnék a kérdezőnek a barátja helyében. Így leírva látatlanba elfogadom, hogy ez igaz.

De mégis Kérdező, milyen dolog az, hogy elmész bulizni a barátnőddel, megtetszik egy fiú és felhívod a barátodat, hogy szakítanod kell? Akár van valakid ténylegesen, akár csak próbálkozol, ez egy olyan tett, amit komolyan kell venni. Utána meg elmész táncolni a fiúval és olyan közel vagy hozzá, hogy a bulifotón úgy néz ki, mintha csókolóznál vele...

Nem értem, miért csodálkozol, hogy a barátod szakított veled? Egyáltalán azt se értem, hogy szakíthatott veled a barátod, ha először te szakítottál vele. Ha szakítasz valakivel, összeszedsz valakit a buliban, táncolsz vele, majd később vissza akarsz menni az eredetihez, akkor mégis hogy van ez?

Nem válaszoltam a kérdésedre és nem is igazán akarok. Nem azt akarom elmondani, hogy van-e értelme küzdeni a volt barátodért. Azt akartam elmondani neked, hogy amit tettél az egy nagyon súlyos húzás volt. Én nem hagynám figyelmen kívül és iszonyú mérges lennék a barátod helyében. Szerintem minden józan ember ezt annak hinné, aminek látszik. Gondolj bele, ha a barátod játszotta volna el ugyanezt, elmegy bulizni egy szál ágyékkötőben, szakít veled, majd táncol valami lánnyal, te hogy éreznéd magad?

Ha helyre akarod hozni, akkor az egyik alapvető dolog, hogy bocsánatot kérsz tőle és nem csinálsz ilyet többet. Nem lesz egyszerű a bocsánatkérés és én se fogadnálak vissza egyből szerintem.

Ha nem akarod helyrehozni, akkor hajrá, vágj bele az éjszakába, vetkőzz, bulizz, gyűjtsed a pasikat, csinálj amit akarsz. Illetve csináld azt, amit a többi barátnőd tanácsol, mert ők biztos sokkal jobban értenek a szerelmi dolgokhoz :)

És mit érnél vele? "Küzdhetsz" érte, lehet, hogy vissza is fogad, de ugyanúgy a bizalom a nullán lesz. Van értelme?

Tudom, hogy az érzelmek nem ilyen egyszerűek, de inkább majd arra áldozd az energiáidat, aki szeret, és megbízik benned!

Bocs, nem olvastam végig a leírást...

Így már árnyaltabb a kép.

Szóval habár volt valakid, neked megtetszett egy vadidegen pasi, és egyből szakítani akartál. Oké.

Ne haragudj, de teljes joggal kételkedik benned.

Most komolyan: szerinted aki legalább egy kicsit szerelmes, az az első jöttment helyesebb pasi láttán szakít? Nem arról van szó, hogy vaknak kéne lenni, tarthatsz te szépnek valakit, megtetszhet valaki, d a szerelem és a hűség ennél sokkal mélyebb dolog.

És ha ez még nem lenne elég, miután egy másik pasi miatt kiadtad az útját, elkezdtél enyelegni ezzel a pasassal.

Most őszintén: ezután mit vártál?