Van értelme ennyire haragudni rá? Más is érzett így, hogyha valaki egy ideig "szerette" őt, de talált mást, akkor sosem szerette?

Nagyon nem tudom elfelejteni a haragomat iránta, mégis zavaros érzések jellemeznek inkább, mert én is barom voltam egy időszakban, ami miatt sokáig szüneteltünk, majd újraakartam kezdeni és ő is.

Mostmár nem akarom. A kérdés lényege az, hogy nem beszélek az vele régóta, közben nagyon gyakran gondolok rá, de undorral, mert értelmetlennek látom azt, hogy folyton szerelmet vallott nekem, és annyira kedves volt a végén is, minha az egész hamis lenne, amikor elhidegült tőlem, akkor is tette a szépet, amivel eléggé magához húzott, de az egész jópofizását, vallomásokat, s egyebet értelmetlennek tartom, mert utána elég rövid időn belül összejött valaki mással.

Nagyon furcsán érzem magam emiatt, így is elég gyerekesnek tartom, hogy ennyire foglalkoztat ez az egész, talán mert kevés igazán jó kapcsolatom volt, ezért is rettenetesen ellenszenves, amikor valaki lelkesít és tényleg beleélem magam.

Amiatt, hogy hazudott, úgy érzem mindta utálna, bár nem fejezett ki épp ilyesmit, de mintha ez lenne a paranoiás érzetem, és nem tudom, hogy viszonyulhatnék hozzá, mégis foglalkoztat ez a probléma.