Normális, hogy fél év után is fáj a szakítás?

Tudom,hogy ez egy hosszadalmas folyamat és mindenki másképp éli meg .

De már annyira unom az egészet és már-már nem tartom normálisnak,hogy ennyi idő után is így érzek és úgy érzem ,hogy ennek soha se lesz vége,ezért utálom magamat. Persze volt jó és rossz is a kapcsolatunkban egyaránt.Meg is volt az oka a szakításnak,teljesen más a világnézetünk, az értékrendünk, az élet ritmisunk és mindezt tudom ,hogy nem müködhet egy párkapcsolatban.

De mégis fáj az egész.Az elmúlt időszakban csak azzal foglalkoztam ,hogy ez mennyire fáj nekem ,mit hibáztam,hibázott,hibáztunk.

A legrosszabb,hogy nagyon fontos számomra még most is és azt hittem ,hogy én is számára.De ugy néz ki,ő tovább lépett, rideg és távolság tartó néha pedig még kihasználja ,hogy én még mindig bolondulok érte...

Már probáltam mindent,hogy elfelejtsem ,de sehogy se sikerül, nem tudom miért keresem mindenkibe őt és miért gondolom ,hogy már senki se fog így szeretni,mintahogy ő régen

Van valakinek valamilyen jó praktikája? Hogy lehetne könnyebb az elengedés?

(2évig jártunk)

21/L