Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez mennyire gyakori a fiatalok körében?
Barátnőmmel nagyon jól megvoltunk nagyon szerettük egymást ő az a fajta volt akinek nem volt sok barátja úgymond el volt nyomva nem bulizott stkat stb. így én voltam a mindene. Majd eljött az egyetem ott lett sok barát nagyon jó bulik és hirtelen megijedt, hogy ő nem akar elköteleződni így dobott engem, hogy akkor kiéli az életét van pár éve szórakozni pasizni meg minden. Én persze majd bele döglök mert én vele akartam leélni az életem. (ő is velem akarta míg meg nem ízlelte az egyetemi lét szépségeit).
Szóval ez mennyire gyakori a fiataloknál, hogy nem akarnak elköteleződni és ki akarják élvezni az életet? Csak mert engem nagyon ledöbbentett már lassan 2 hónapja kétségek közt hánykolódok és veszettül szerelmes vagyok belé de őneki már más kell. És ha ez így van a jövőbeli kapcsolatainál nem fogok így előre tervezni míg nem lesz egy ~23-25+ barátnőm aki már nem tervezi azt, hogy kiéli az életét. Még egy ilyen kapcsolat végét nem bírnám ki.
Akkor ezek alapján úgy látom ahhoz, hogy a lángot megőrizzük és fenntartsuk két tapasztalt és intelligens ember kell akik képesek megbeszélni a dolgokat. Nem úgy mint nálam, hogy én próbáltam volna tenni ellene míg volt barátnőm mint említettem nem értette a dolgokat csak hagyta, hogy vigye a sodrás. Csak annyival próbálkozott, hogy megpróbálta bebeszélni magának, hogy szeret meg minden szóval ott egy 1-2 napra úgy tűnt megoldódott a dolog de utána láttam, hogy már nem mondja szeretlek meg ilyenek.
De azért én is tapasztalatlan lettem volna. Ahogy látom az írásod alapján valóban nagyon előrelátónak figyelmesnek kell lennem, hisz ez a férfiak dolga. Ahogy tapasztaltam a nők tipikusan olyanok, mint az estemben, hogy szép csendben végignézik ahogy kialszik a láng mert nem értik mi történik.
Említetted itt a nyitott kapukat azt hiszem itt is van egy ilyesmi dolog. Ez a maradjunk barátok legalábbis ilyen dolog nem? Sajnos most ez forgatja bennem a kést mostanság. Ugye ő is rendszeresen rám írogat, hogy mi újság mit csinálok meg kérdezget, hogy pl hogy sikerült a dolgozat meg ilyesmik szóval sokat beszélgetünk én is szoktam neki írni. Amik mind jók de ez lehet nem engedi bennem a sebeket beforrni. Folyamatos hullámvölgyeken megyek át van mikor csak elvagyok de van mikor komoly depresszióba zuhanok nem eszek most is így állok vasárnap óta 5kg ot fogytam (bár rám fért) De mégis mikor ma mondtam, hogy nem vagyok túl jól mondta hogy neki nyugodtan elmondhatom. El is mondtam, hogy mi a helyzet mennyire szarul vagyok mennyire leépülök és utána valahogy újra jobban vagyok miután beszélgetek vele. Akár hányszor beszélek vele mindig jobban leszek de ez kétélű néha meg depresszióba is zuhanhatok tőle. De ott van a másik lehetőség, hogy megszüntetek vele mindennemű kapcsolatot de én arra nem lennék képes, úgy érzem abba azonnal bele halnék míg ebbe a helyzetbe lassan halok bele. Félek teljesen elhagyni mert én még nagyon szeretem és neki is vannak még érzései irántam nem akarom, hogy úgymond elfelejtsen. Valahogy nem akarom, hogy eltűnjek az életéből és meg más csávókkal legyen. Tudom hülyeség és te is ezt fogod írni de nem tudom elfogadni, hogy mással jön össze.
Na meg van még valami amiről te mit gondolsz mert ezt sem értem? Mióta szakítottunk azóta minden egyes személyes találkozón volt csókolózás meg egyebek. Ugyan én kezdeményeztem de abszolút vevő volt rá és nem ellenkezett sőt még ő lendült bele jobban. Mindig valahogy összejött a csókolózás egyszerre csak közel kerültünk egymáshoz aztán csak egyre közeledett a szánk aztán jött aminek jönnie kell. Kb 5-6 ilyen találka volt sőt volt, hogy 2 éjszakát vele töltöttem a kollégiumában együtt aludtunk egy ágyba stb mindez 1 hónappal szakítás után. Ez engem mindig összezavart nem értettem, hogy elvileg nem szeret mégis ő is benne van a csókolózásban meg a szexben is ilyesmik. Igaz sokszor mondta utána, hogy nem kellett volna mert tudta hogy alakul neki az új kapcsolat. Sőt legutóbb (most hétvégén) el is gondolkodott rajta, hogy milyen jó volt a szex meg jó volt velem lenni (találkoztunk pár óra erejéig aztán el is jött hozzám) Másnap sokat beszélgettünk a neten tök sokat beszélgettünk az előző napi történtekről, meg tök jól elirkáltunk egymásnak mindenről, bókolgattam neki szóval egész jól elvoltunk és aznap este azzal a plüss macival aludt amit még anno nőnapra adtam neki és míg együtt voltunk minden egyes éjszaka azzal aludt ott szorongatta minden lefekvésnél a kezében és most így szakítás után 1,5 hónappal megint vele aludt ez meglepett. Így felcsillant egy halván reménysugár bennem de aztán úgy dőlt le mint egy kártyavár a tornádóban. Kijelentette, hogy már jól állnak a dolgok közte és a leendő csávója közt én meg bele estem a fent említett depresszióba bár az is hozzásegített amit korábban írtál, hogy mi is történt valójában. Az szembesített azzal, hogy mi történt és csak azon szenvedtem végig, hogy miért történt ez meg nem akarom ezt az egészet stb.
Kíváncsi vagyok erről mit mondasz eddig minden kérdésemre tökéletes választ adtál kíváncsi vagyok erről az esetről mit gondolsz mert nagyon foglalkoztat, hogy ilyen szintű dolgok történnek.
Na, körülbelül most vissza is vontam mindent, amit arról mondtam, hogy a barátnőd korrekt módon viselkedne. Hogy ezek kiskapuk e visszafelé? Nem: ez már a rosszabb eset! Ilyet is láttam már, nem volt szép történet...
Az excsajod jelen pillanatban nem is viselkedhetne ennél önzőbb módon, és fel sem fogja, egész egyszerűen mert MEGTEHETI. Tudom, hogy amit mondok, megint nem fog jól esni, előre is bocs.
Tudod, mit csinált most a csaj? Eldobta a kellemetlen részeit a kapcsolatotoknak, a számára kellemeseket pedig megtartotta. Jelen pillanatban ugyanúgy megkapja tőled a gyengédséget, a romantikát, megértést, a társaságot, a randikat, a bizsergést, a szexet, de amúgy nincsen kötöttsége, nincsenek felé elvárások, pontosan azt csinál, amit csak akar.
Te reménykedsz, hogy majd egyszer rájön, neki ez kell, hogy csak te számítasz, épp ezért igyekszel mindig kéznél lenni, mindent megadni neki, hátha egyszer ez felnyitja a szemét. Ne haragudj, de ki kell ábrándítsalak! Ez nem fog megtörténni, legalábbis így biztosan nem. Gondolj bele: miért is változtatna ő ezen? Ebből a felállásból ő csak kap, de nem kell adnia! Ő a világ közepe, két pasi is rajong érte, ő meg azt csinál, amit csak akar. Ha visszamenne hozzád, le kellene mondania a másik pasival való ismerkedésről, és megint kötöttségekkel lenne teli az élete, hát persze, hogy ez nem jó neki. Neki ez most tökéletesen kényelmes, mert mindent megkap a párkapcsolatból, ami jó, ráadásul ingyen, mert a lemondásokkal nem számol.
Persze, ő mindezt nem tudatosan, nem gonoszságból csinálja, hanem ennyire kisgyerek. Érzelmileg a számára legkényelmesebb állapot felé húz ösztönösen, és addig megy el, amíg engedik elmenni. Te pedig annyira kapaszkodsz utána foggal-körömmel, hogy el is engeded menni akármeddig, mert a lelked is eladnád, csak megmaradjon a remény. Saját magad nyírod ki! Jelen pillanatban a szolgálója vagy, az ágyasa, a csicskája. Egy kabát vagy, akit felvesz, ha éppen fázik, de amint kisüt a nap, már összegyűrve vág is be a sarokba. Ez neki jó, és most annyira nem önmaga, hogy nem is fogja fel, hogy neked viszont iszonyat szar.
Erőt kell venned magadon, és mindenképp választás elé állítani, mert jelenleg te csak adsz, de semmit sem kapsz vissza; márpedig egy gyerek mindig a könnyebbik ellenállás felé megy, így aztán nem fog odamenni, ahol ugyanannyit fog kapni, mint most, de többet kell adni. Igenis meg kell neki mondani, hogy vagy veled folytatja, vagy nélküled, de olyan nincs, hogy mindkettő. Döntse el, mit akar, vagy húzzon ahová akar, mert nem csak róla szól a világ. Tudom, ez rohadt nehéz dolog, de ezt önmagadért kell megtenned, mert miközben ő az egekben szárnyal, te szép lassan elvérzel lelkileg. Tudom, hogy most ez lehetetlennek tűnik, de utólag nagyon büszke leszel rá, hogy megtetted!
Értem amit mondasz de nem értetted picit félre? Legalábbis a csók a szex meg minden ilyen dolgot én kezdeményezek. Mindig én kezdem el nem ő fut vissza és csinálja. Való igaz ő is akarja már mikor elkezdem de ő alapból nem csinálná sose. Még ennek tudatában is azt mondod tényleg az folyik, hogy tudat alatt kihasznál? Egyébként nem tudom választás elé tenni mert már a másikat választotta az új életet már rég. Én meg ugye barátként mellette maradnék mert akarom a jelenlétét és akarom, hogy mindig beszélő viszonyba legyünk de tisztába vagyok vele, hogy ez saját életem árán teszem.
Egyébként tudom, hogy magamat nyírom ki, folyamatosan épülök le és depresszióból depresszióba süllyedek bár furcsa mód ha beszélhetek neki erről utána sokkal jobb. Mikor feljön, hogy mennyire szarul vagyok mondja, hogy neki elmondhatom stb és ha kibeszélem neki az picit segít míg ha másnak írom ki az semmit nem segít.
@33: Nem akarok belefolyni túlságosan, de annyit azért hozzátennék, hogy nagyon rosszul teszed, hogy mellette akarsz maradni! Tulajdonképpen a legrosszabb, hogy nem vágtál el (akár azonnal, akár fokozatosan) minden szálat és folyamatosan keresed meg beszéltek, pláne, hogy van csók és szex is. Tudom, hogy min mész át, én majd 3 hónapja "vesztettem el" a barátnőmet, részben hasonló okok miatt. Nagyon nehéz volt, mert az agyam és a szívem hadakozott szinte folyamatosan: az agyam tudta, hogy vége, hogy meg kell szakítani minden szálat, de a szívem nem engedte. Idővel viszont az agyam került felülre és lassan leépítettem minden kapcsolatot. Nekünk annyiból jobb a helyzetünk, hogy nem lakunk egy városban, tehát mi nem tudnánk csak úgy összefutni.
Egyébként nálunk is a barátnőm szakított és szerette volna barátságként megtartani a kapcsolatunkat. Én tudtam, hogy ez nem fog menni (nem bírnék csak barátkén találkozni vele), ráadásul nem akartam, hogy a Facebook-on előttem romantikázzon már férfiakkal, mert az engem is ugyanúgy érintene, ahogy Téged most ez a kavargatás.
A lényeg: szakadj el tőle és ne is beszéljetek vagy találkozzatok! Írd meg neki, hogy egy időre letiltod Facebookon is, de ne értse félre, Neked ez kell a gyógyuláshoz. Nagyon nehéz lesz, de megéri, hidd el! Mellette pedig foglalkozz mással, kösd le Magad és hagyj időt a szívednek, hogy elfogadja a helyzetet!
El kell tűnnie az életedből, különben meg fogsz őrülni. :(
Facebook tiltás jó ötlet, gondolom eléggé megviselne, mikor meglátnád az első közös képüket.
Én csak szeretném megköszönni a 85%-osnak főleg a 32-es válaszát(amire mindjárt elvonatkoztatva reagálnék is)+a Kérdezőnek,hogy ma belinkelte ezt a kérdést máshol.
Én csak hasonló helyzetben vagyok és női fél....de fordítva is tudtam értelmezni/beleilleszteni az Életembe a dolgokat.
Igazából még mindig kérdéses számomra az ultimátum kikényszerítettségének a pozitivitása (32-re),de már látok benne rációt.Mondjuk majd' másfél év várakozás után nem csodálom....
De mivel "mindig a könnyebbik ellenállás felé megy, így aztán nem fog odamenni, ahol ugyanannyit fog kapni, mint most, de többet kell adni" gondolom az ultinak úgysem lesz pozitív kimenetele.Illetve nem olyan,amit várnék Életem Szerelmétől.
Igazából nem akarok belebonyolódni a sztorimba.Igazából tényleg csak a köszönet végett "nyitottam ki a szám".
Köszönöm szépen mégegyszer!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!