Döntésképtelen vagyok. Folytassam a "majd jobb lesz minden" reményében vagy fejezzem be?

Már 2 éve vagyok együtt a párommal. Eleinte minden csodás volt, vagyis én fülig szerelmes voltam belé. Ám fél év elteltével a nagy lángolás kezdett alábbhagyni és feltűntek a problémák. Mindig azt csináltuk amit ő szeretett volna, ha nemet mert mondani megsértődött. Ha próbáltam vele megbeszélni a dolgokat vagy azt kaptam hogy: már megint csak basztatsz vagy azt hogy: ígérem megváltozok. Nem történt semmi. Nem voltak közös programok amiket mindketten élveztünk volna, a hálószobai együttlétekről pedig durván csak annyit hogy nekem 1x sem jött össze a dolog. De én még ezt is elnéztem gondolván majd beletanul. Barátaink igazán nincsenek (pl nálam 1 éve lett vége egy 6 éves nagyon jó barátnői kapcsolatnak, igazi jó barátoknak gondoltam magunkat de ez egy másik történet...)A veszekedések sűrűsödtek és a folyton megváltozom szöveg is, mire kifakadtam hogy sose kértem hogy változzon meg hanem engem fogadjon el és ne a saját képére próbáljon meg formálni ahogy azt teszi. Az a gond hogy mire rájöttem az igazi problémára már ott tartok hogy nem vagyok szerelmes de valami mégis köt hozzá. Nem akarom elengedni de pl már semmi testi kontaktust sem kívánok tőle. Persze megértem ha most mindenki azt mondja hogy itt az ideje szabadulj meg tőle, de esetleg van valakinek bármi ötlet hogy ezt valaha is lehetne olyan mint az elején? (tudom van a mondás miszerint csak a töltött káposzta jó újramelegítve egy párkapcsolat nem)