Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lehet az oka ennek az érzésnek szakítás után?
Pár év kapcsolat után szakítottam a barátommal, mert végig csalt és rágalmazott, még ő állt az erdő felé és nem fogadta el a szakítást sem, folyton zsarolt, nem volt könnyű.
Én ragaszkodtam hozzá, szégyellem ma már hogy ilyen hulye voltam hogy talán szerettem is egy ilyen embert, tény, hogy nagyon toxikus kapcsolat volt modern szóval élve, én a vége felé már totál elvesztettem iránta a testi vonzalmat, nem tudtam már vele lefeküdni ha akartam volna sem, es a libidóm is 0 ra csökkent, azóta sem tért vissza, 7 hónappal a szakítás után, tehát totál elmúlt ilyen sem volt, még önkielégíteni sincs kedvem, de abszolút nem vagyok depressziós amúgy, van életkedvem es teszem a dolgom.
Összeségében 2 kérdésem van, hogy mivel magyarázható, hogy így elmúlt minden érdeklődésem a nemiség iránt,
a 2 ik kérdésem meg az hogy miért betegedtem bele fizikailag a szakításba, ugyanis szakítás után 2 hónappal borzasztó rosszul voltam, mindenféle tünetem volt, hánytam stb, szédültem (most már tök jól vagyok) de azt nem értem, hogy ha már nem vonzódtam hozzá és kiszerettem belőle miért betegedtem mégis bele a szakításba?
Hasonló helyzetben vagyok, szintén fél év után.
Egy toxikus kapcsolat után nagyon nehéz felállni. Nekem még mindig vannak rémálmaim.
De mi volt az a nagy stressz? Hogy nem tudtam szakítani, vagy hogy csalt vagy a csalódás?
Olyan volt az egész mint egy lidércnyomás
A traumapszichológiában gyakran beszélnek róla, hogy általában nem akkor jönnek elő a tünetek, amikor az illető benne van egy adott szituációban, hanem amikor biztonságba kerül: valószínűleg azért, mert ott és akkor van tere feldolgozni, egészen addig arra fókuszál, hogyan kerüljön ki a helyzetből. Másrészt meg szerintem még a rossz szakításokat is meg kell emészteni, és ilyenkor nagyon gyakran utólag kezdi el kiértékelni az ember, hogy akkor mi is volt, hogy is történt, hogyan tovább - és azért egy szakítás elég nagy változás az ember életében, teljesen természetes szerintem, hogy ez a stressz, megemésztenivaló fizikailag is kijött rajtad - a lényeg, hogy jól vagy!
A másik témával kapcsolatban - és itt nem kell ország-világ előtt válaszolnod - nem lehet, hogy valami, az exeddel kapcsolatos negatív élmény okozhatja a libidóhiányt? Itt magamból indulok ki, nekem az egyik exem okozott akkora érzelmi sérülést, hogy ott kialakult bennem egy olyan válasz, hogy "Ha ilyen is lehet a szexualitás, akkor köszönöm szépen, nem kérek belőle."
Nem a szex alatt volt negatív élmény, hanem akkora érzelmi törést szenvedtem, mert végül velem szemben a nőjét védte (amikor a nő kötekedett velem) és a nő tudott erről es nagyon szégyelltem magam. Én nem tudtam miert aláz es provokál cirkuszokat, kiderült a nő várta el, akiről én nem is tudtam, es azt sem értem miert nem szakított velem, bármikor megtehette volna de inkább kínzott es röhögtetett a másikkal.
Ez nagyon traumatikus a számomra, most is ha belegondolok tehetetlen düh fog el, utana meg szégyenérzet. Hogy 2 évig ez folyt.
En is azt hiszem hogy most jön ki rajtam az elfojtott sok érzés csak azt nem tudom meddig tart.
Én sem vagyok jól fél év után sem.
De sokkal jobb, mint az elején.
Adj időt magadnak!
Esetleg kérhetnéd pszichológus segítségét, és a támogató környezet is rengeteget számít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!