Hogyan is állok a szakítás utáni állapotommal?

Már kb 8 hónapja vége lett a kapcsolatomnak, azaz szakítottam, miután már valóban halódott, meghalt vagy inkább nem is létezett a kapcsolat soha, egy falcs fellobbanás volt, amit táplált a pasim hazugsaga, hogy így szeret, úgy szeret, amiből semmi nem volt igaz, végig fölöslegesen hazudott, mert élvezte, hogy átver.

Ma már tisztán látom, hogy ez motiválta, nem volt lelkiismeretfurdalása, vígan szervezkedett a hátam mögött a barátnőjével, aki persze tudott rólam. Csak én nem róla.

A kapcsolatunk elejétől hazugság vlt.

Megvártam amíg elmúltak az érzéseim iránta, meg a vonzalmam is megszűnt az irányában.

Vagy lehet igaz a mondás hogy a vonzalom 3 évet tart.

Több évet voltunk együtt.

Azóta persze megpróbált többször is kapcsolatot felvenni velem, de blokáltam minden fórumon, sorban.

Persze unja magát mert nincs kinek hazudnia.

Nekem meg ő volt az egyetlen kapcsolatom a külvilággal, barátaim nincsenek. Ő jelentette a kimozdulást, kirándulast stb.

Én jól vagyok, de a sérelmek amik értek, a megaláztatás sokszor eszembe jut es dühös vagyok! A barátnőm szerint kínzom önmagam, de nem tudom megállni, hogy ne villanjanak be képek, emlékek, amelyekben mindennap újabb és újabb összefüggéseket fedezek fel, hogy mennyire átvert, megalázott, egyre jobban áll össze a kép.

Amúgy valóban sokkal jobban érzem magam, mint amikor vele voltam, mert már csak vita volt es toxikus légkör, ha nem én tettem fel számára kellemetlen kérdéseket, akkor ő kezdett kötekedni, legjobb védekezes a támadás alapon, nem tudom, de szar volt.

Azt hiszem szerette a cécót, cirkuszt, hogy aztán tudjon panaszkodni másoknak, meg tudjon elrohanni.

Azóta sem érzem szükségét, hogy ismerkedjek, elvesztettem minden morivációm egy ilyen förtelmes kapcsolat után, hogy nyissak megint más vele, hogy ne kerüljek megint kiszolgáltatott állapotba.

Tehát jól vagyok, néha dühös, de nem depressziós, vidám vagyok a hétköznapokban, már nagyon jól alszom.

Csak ez hogy már nem akarok semmit nem tudom mennyire normalis a szakítás után.

Ez nem szokványos kapcsolat volt mert iszonyú sok trauma ért benne.

Lehet ezért telik több időbe.

Nagyon örülök, hogy sikerült megszabaduljak tőle, mert nagyon sokat zsarolt is.

Meddig leszek ilyen indiferens, azonkívül kényszerevésem lett, már a kapcsolat vége felé, ami megmaradt azóta! Sajnos.