Szemétség lenne így a szakítással egybekötve fel is jelenteni?

Nagyon szerettem a páromat, de mint kiderült ő a drogot jobban szereti mint engem valaha... Kiderült, hogy füvet, LSD-t fogyaszt a haverjaival amit előlem titkolt. Esze ágában sincs lemondani róla és ha zsarolnám akkor csak újabb hazudozás lenne. Nagyon szomorú helyzet mert egyébként egy értelmes ember normális családdal... Sajnos a bögyömben van hogy ő simán vette hogy szakítok vele és esze ágában nem volt a drog helyett engem választani és nyugisan csak egy sima nézet különbségnek tartotta a dolgot és egyáltalán nem érti meg, mennyire nagy a baj. Úgy fogalmaz, hogy sajnálja, hogy én nem tudom őt önmagaként szeretni és más szemszögből nézni a dolgokat. Engem egyrészt felháborít hogy azt hiszi, itt ez a lényeg, ez egy ilyen történet, másrészt istenemre esküszöm, hogy nagyon aggaszt, hogy ide jutott. Nagyon szeretném, ha segítséget kaphatna, és nem menne teljesen tönkre, akkor is jót akarok vele, ha mi már nem leszünk együtt. Szóval ezért gondoltam a feljelentésre... Úgy tudom, nem menne börtönbe, mivel büntetlen előéletű és választhatná az elterelést. Legalább a családja is megtudná, és lehet rá tudnák venni a szakember általi segítségre. Csak félek hogy több is lenne a dologból, mert egy haverja barátnője azt pletykálta hogy már otthon is állít elő drogot, azt pedig lehet nem úszná meg...de az meg súlyos bűncselekmény, akkor valszeg díler is lesz belőle ami még egy bónusz lecsúszás. Szóval szemétség lenne vagy jót tennék vele végső soron? Nagyon nem szeretném ha a kapcsolatunk végéből azt tanulná hogy természetes dolog amit csinál, és még az én bajom, ha "nem tudom szeretni", és nincs következménye ennek az egésznek... Hát, tudok szerezni neki következményt, ami talán a javára válna.