Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lépjek túl rajta?
Nem akarok szánalmasnak tűnni (az vagyok), de szakítottunk exemmel kereken 5 hónapja, és még mindig nem sikerült túllépnem rajta. Csak 3 hónapot voltunk együtt, de az életem legboldogabb 3 hónapja volt, azt hittem ő az igazi, a tökéletes férfi számomra. Nagyon odaadó volt, soha nem veszekedtünk, mindig a tenyerén hordozott, kereste a társaságom, törődött velem (látszólag). Talán nem is maga az ember hiányzik, hanem az érzés, amit kiváltott belőlem meg persze a határtalan boldogság, hogy velem van. Azt éreztem, hogy én vagyok a világon a legszerencsésebb, amiért engem választott. Alapból nagyon nehezen kötődöm emberekhez, ha ismerkedésről van szó, a férfiak 99%-a semmilyen szinten sem fog meg. Ő kivétel volt, és már az első perctől kezdve egy nagyon erős szimpátia volt kettőnk között, teljesen meg voltam érte bolondulva. Nagyon félek, hogy még egy ilyen férfit, mint ő, sose találok, vagy legalábbis olyat nem, akiért ennyire odavagyok. Előtte is voltak párkapcsolataim, sokkal hosszabbak is (pl 5 éves), de soha senkivel nem éreztem olyat, mint vele. Pont ezért rettentő nehéz elengednem, mert számomra nagyon különleges volt az egész, mindent tökéletesnek éreztem vele. Az a probléma, hogy mivel nagyon kevés ember fog meg bármilyen szinten is, ezért ahhoz a kevéshez foggal-körömmel ragaszkodom és nagyon mélyen tudok kötődni hozzájuk, aztán meg iszonyú nehezen lépek túl. Annyira hiányzik még mindig, pedig ő már rajtam réges-rég túllépett, már új kapcsolata van. Természetesen ezt tiszteletben tartom és nem keresem őt, csak csöndben szenvedek. Mindennap sírok miatta, egésznap rá gondolok, ő az első gondolatom felkelés után, és az utolsó elalvás előtt. Ha történik velem valami nem megszokott, rögtön eszembe jut, hogy mennyire elmesélném neki. Talán a legmegsemmisítőbb érzés az, hogy tudom, neki közel sem jelentettem annyit, amennyit hittem, hogy jelentek, vagy amennyit ő jelentett nekem. Ez egyértelmű, már csak abból is, hogy milyen könnyen túllépett rajtam, valamint abból is, ahogy a kapcsolatnak vége lett.
Félek, hogy soha többet nem fogok ilyet érezni senki iránt, és hogy általa “kimaxoltam” a potenciális jelölteket, úgymond ő volt a csúcs, innentől csak lejjebb lesz, amivel be kell majd érnem idővel. Rengetegen bepróbálkoztak azóta, hogy szakítottunk, de egyszerűen rá sem bírok nézni másokra. Hogyan tudnám végre elengedni őt?
Szerintem is az van, amit #1 ír.
Én is olyan lehetek, mint te, csak kb. 10 évente 1x találok valakit, aki megfog. Tavaly nyáron ismertem meg az aktuálist. Hát... Arra jó volt, hogy azóta már ismerkedni sem tudok én sem. Előtte legalább próbálkoztam, nem mondom, hogy annyira sok értelme volt, mert mindenki semleges maradt, de mégis történt valami, volt valaki. Most semmi, konkrétan kapálni is szívesebben mennék, mint találkozni valakivel, bárkivel, aki nem ő. Úgyhogy tűröm a hiányérzetet, néha jobban, többnyire rosszul, telik az idő, lassan elment 1 év, bízom benne, hogy azért valaha képesek leszek újra foglalkozni valami kedvesrendes semlegessel és beérni vele, nem pedig teljesen egyedül tölteni a hátralévő kb. 40 évet vagy ki tudja, mennyit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!