Szakítás előtt beszéltél valakivel erről?

Bocs, de nem érthető a kérdés.

Annyit mondtam csak a barátnőimnek, hogy abban az évben vagy hozzámegyek vagy szakítok, aztán teljesen random szakítottam is egy szép novemberi estén 🙏

En ha vkivel szakitok nem a szakitáshoz nincs erőm, hanem a kapcsolat idegesit már. A kapcsolathoznjincs már kraft.

Unokatesóm a barátnőjével. Igaz, vele mindent megbeszélt: azt, hogy van egy pasi aki rámozdult és csalja-e vele a férjét (másfél évig csalta vele a barátnő lelkes támogatásával), aztán azt, hogy beadja a válópert, részletesen megbeszélték mindkét férfival történt szexuális együttléteit. Aztán kiderült, hogy akivel csalta a férjét, az is mindent elmondott a haverjainak és nemes egyszerűséggel házhoz járó ingyen nimfomán knak nevezték, akinek hobbija a szopás. Majd nemsokra rá az is kiderült, hogy a jó barátnő ugyanúgy elhordta mindennek és pletykált róla a többi barátnőjének, ahogy a z unokatesómnak pletykált a barátnőiről és hordta el őket mindennek.

Nem, mert a döntést nekem kell meghoznom mindenféle külső hatás nélkül. Nekem nem segít az, ha más is belefolyik. Utólag elmesélem, de amíg nyakig benne vagyok addig jobban szeretek saját magamra hagyatkozni.

Azért is vannak a barátnőim, hogy tudjak komolyabb témában is beszélni velük. Nem meggyőznek, hanem meghallgatnak, és támogatnak. Ezek nem felszínes kapcsolatok, hanem sok éves, mély barátságok.