Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A "bárcsak sosem találkoztunk volna" és hasonló mondatok mögött mi áll? Sértettség, vagy őszinteség?
Nekem három exem is van (férfiak), aki mondott hasonlót. Az egyik azt mondta, hogy ha nem ismer meg, most nem fáj neki a szakítás és még az is jobb lett volna, ha meghalok, mert akkor nem úgy halok meg, hogy nem akartam nélküle élni. Az apja is mondta nekem, hogy nagyon maga alatt van azért, mert megismert engem. A másik a közös imerőseinknek mondta, hogy nagyon megbánta, hogy összejött velem. A harmadik nekem mondta, hogy bárcsak ne jött volna el az első randinkra, meg hogy bánja a perceket amiket velem töltött. Akik nekem mondták, ők szakításkor/szakítás után közvetlenül mondták, aki másoknak, ő már pár hónappal később.
Ezek igazak lennének, vagy inkább sértettség? Ha te mondtál valaha ilyet, komolyan gondoltad, vagy csak kivoltál?
Ezek a kapcsolatok fél év éskét év közöttiek voltak.
Mi a különbség? Nyilván az embernek fáj a szakítás, és könnyebb lenne meg sem történtté tenni a dolgokat.
Amúgy nézd meg az Egy makulátlan elme örök ragyogása c. filmet! Az pont arról szól, hogy a főszereplő megtudja, az exe egy új találmánnyal kitöröltette az emlékeiből teljes egészében, így ő is úgy dönt, hogy akkor szintén kitörölteti, hogy számára se létezzen. A filmben végignézzük a kapcsolatuk történetét, és elgondolkodtat, hogy vajon mi a jobb: emlékezni valakire és a fájdalmat is őrizni, vagy kitörölni/elfelejteni, de megfosztani magunkat a pozitív emlékektől ÉS tanulságoktól is.
Egyébként nem tudom, hogy van ezzel a legtöbb ember, se hazudnék, ha azt mondanám, nem fordult még meg a fejemben, hogy bárcsak meg se ismertem volna valakit - főleg, ha a másik simán túllépett rajtam, mintha mi sem történt volna.
Mindkettő állhat mögötte.
#2: Én is láttam azt a filmet, egyik kedvencem.
Nem mondanék ilyet olyannak, akit valaha szerettem és akivel szép emlékeim vannak.
Viszont nem minden ember ugyanolyan, el tudom képzelni, hogy vannak, akik szimplán sértettségből mondják.
Ez ugyanaz, minthogy vannak emberek, akik a párjuk fejéhez vágnak bántó sértéseket egy veszekedés alkalmával, nyílt kommunikáció, higgadt vita helyett. Kérdés persze, hogy miért akar ilyen típussal bárki kapcsolatba kezdeni, pláne háromszor. Szóval a tippem az, hogy komolyan gondolták. Nekem sosem mondott ilyet senki.
Miért ne lehetne mindkettő? Azért nem hinném, hogy fizikailag vagy lelkileg bántalmaztad volna őket, de lehet akkorát csalódtak, hogy bánják a rád fordított időt.
Na meg persze még ott van az is, hogy sokan ilyenkor ezzel próbálnak bűntudatot kelteni benned, hogy mennyire padlóra küldted stb.
Én is mondtam olyat a páromnak szakításor, akivel 4 év után lett vége, hogy ha ezt tudom előre hogy vége lesz, össze se jövök vele.(ugy éreztem 4 évet feleslegesen dobtam ki az ablakon feleslegesen feleltem meg neki, pl nem hirdhattam szoknyát nem horxtam szoknyát és ezeregy ilyen pl legyen tobbet kereső munkám, lett többet kereső munkám, folyamat csak elégedetlenkedett en meg folyamat értünk harcoltam csak és jobb lenni es lettem is)
Ő meg azonnal azt felelte nekem erre, ha ő tudta olna elore hogy ez lesz(vége), akkor is összejott volna velem.
Ergo neki megérte az a 4 év amit en nyujtottam neki, akkor is volt neki értelme, nekem meg nem.
Kivéve hogy karrierem is lett miatta mert azzal is zsarolt ha nem megy lépcsőzni, kidob. Hát ment, es akkor is kidobott.
Es osszejott egy boven alattam levo nővel aztán. Ronda is dagadt is buta is vegzettsége sincs.
Hát szóval.
Ne keressek igazsagokat az életben gondolom.
Többnyire csalódás.
De lehet az is, hogy aki mondja, az tudja, hogy nem igazán lehet a felek közt semmi, így inkább bánja a találkozót, így ezt mondja.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!