Normális ez ha szakítás előtt ilyenen gondolkodsz?

21:

A kérdező látássérült ember. Gondolom nem válogathat a nőkben. És szerintem a barátnője is sérült valamilyen módon. Azért kapaszkodnak egymásba mint a fuldoklók, mert sanszos hogy nem is tudnának másokkal kapcsolatot kialakítani. De így meg csak egymást bántják lelkileg. Mindketten "gyerekszinten" vannak. A kérdezőt eleve a szülei segítik mindenben mert látássérült, jogsija sincs, a szülei boltjában dolgozik, ők főznek rájuk stb. Legalábbis ezeket írta eddig magáról.

Lehet hogy kamu a kérdés, de vannak a társadalomban ilyen emberek, nem mindenkinek van tökéletes élete. Vannak sérült emberek is. Később lesz ebből gond ha már nem élnek a szülők.

Te inkább magad miatt aggódj. Kettőtök közül még mindig te vagy az életképtelenebb, mondjuk nagy a verseny. Meg azon, hogy mi lesz veled, ha a szüleid már nem lesznek, mert ilyen hülyét nem találsz még egyet, aki ennyi ideig kihúzza veled, mint ez a nő.

A csajjal tudod, mi lesz? Hazamegy a szüleihez és ott építi ki a vendégkörét, amit már amúgy is elkezdett. Közben összeomlik, amikor szembesül vele, hogy évekig csak hitegetted a gyerekkel, de nem lesz neki.

Aztán elkezdi élvezni, hogy lett egy csomó szabadideje, amikor te, meg a kedves rokonságod nem ugráltatja. Felszívja magát, kivirul és nekiáll pasit keresni. Aztán meg hálás lesz azért, hogy végre megtetted, amit ő nem mert, pedig már rég meg kellett volna. Végül boldogan él az új pasijával és a késői gyerekükkel.