Amikor kimutatja valaki a foga fehérjét, akkor már tulajdonképpen szakitani akar?

Nem biztos, hogy szakítani akar, hiszen vannak akik szeretnek talonban tartani, birtokolni. Aki bunkó, nincs tartása azzal nem akarok együtt lenni.

Második mondatod nem tudom értelmezni, mert szerintem olyan személlyel lehet hosszútávon együtt élni, akivel nem kell megjátszani magad, hanem önmagad lehetsz. Ez viszont nem jelenti azt, hogy bunkó vagy, alázod és nem tolerálod a másikat.

Hát szerintem az az ideális, ha senki nem bunkó, szimplán csak azért, mert ha a másik hibázik is, nem lát mögé rosszindulatot, hanem úgy áll az emberekhez, hogy megteszik, amit csak tudnak.

Csak nagy átlagban az elvárások záporoznak megértés helyett.

Ilyen a személyisége, így szocializálódott.

Biztos veled is történt már olyan az életben, hogy utólag bántad meg. Akkor miért hiányzott belőled a gát, önkontrol? Ugyanaz a válasz a kérdésedre.

Szerintem akkor durvul el a kommunikáció, amikor a másik nem hajlandó tenni, ezért egyre durvábban fejezi ki magát, mert elege van. Ezt magamon is észre vettem és másokon is. Csak úgy rögtön elsőre, hasracsapás szerűen én sem vagyok paraszt. Az már megint más kérdés hogy az alapvető normális beszédért kell könyörögni úgy, hogy az egyik fél mindent megtesz és megadja a tiszteletet, és vissza ezt már nem kapja.

Az exem is tahó, bunkó tudott lenni, és akkor haragudtam is rá amiért úgy beszél velem ahogy, de utólag rá kellett jönnöm hogy amikor szépen beszélt velem akkor meg nem csináltam semmit sem, és igaza volt. Próbált rá venni hogy dolgozzak normális helyen ahol megbecsülnek, nem használnak ki, szabad is tudok lenni, van normális beosztásom és rendes fizetésem, és miután nem váltottam kezdett bedurvulni és igaza is volt. Sokszor hanyagoltam a munkám miatt, meg hogy úgy beszélt velem, de oka is volt, mert nem rögtön kezdte el hanem mikor elege lett. Ha akkor teszek érte és nem teszem az agyam hanem észre veszem hogy jót akar nekem akkor még most is együtt lennénk.