Jól döntöttem hogy szakítok?

Nem tartom kizártnak, hogy a srácnak nem való a monogámia.

Amúgy én teljesen megértem, hogy szakítottál, én is így tettem volna. Mert láthatólag itt nem arról volt szó, hogy egyszer jött a kísértés, de megállta, vagy van egy konkrét személy, de nem akarja őt választani, stb., hanem folyamatosan vágyakozik, miközben aljas módon elbánik veled. Mert az, hogy rád nyomja a telefont, elszeparál, stb., nem normális. ÍGy nem bánunk azzal, akit szeretünk. Úgy gondolom, hogy ő vagy kiélni akarja még magát, vagy másfajta kapcsolati formára van szüksége, amit te nem tudsz megadni neki. De nem is kell.

Majd találsz valakit, aki szeretni fog.

Hű. Ritkán látok itt olyan kérdést, ami egybevág az én életemmel. De ez most nagyon stimm. Nagyon hasonló problémám volt nekem is. Én is szakítottam, amikor erről nyavalygott, aztán ő se akart elengedni ennek ellenére, én hülye meg már egy éve benne ragadtam ebben a se vele se nélküle szenvedésben. Vagyis szakítok, amikor ezzel jön, de akkor jön vissza, de nem az igazi, mert a valódi elköteleződés, közös jövő tervezés hiányzik, "ő még fiatal, ezzel ne idegesítsem... de ő engem akar, velem akar lenni, miért rombolom le ami szép és jó"...

Nekem is nehéz megérteni, hogy miért nem tudja ezt értékelni, amit a komoly kapcsolat és közös jövő jelent. De akkor elengedem, és emberként, barátként szeretem. De nem lehet, már látom, addig csináljuk ezt, amíg annyi fájdalmat nem okozunk egymásnak, hogy végképp megutáljuk egymást. Ne hagyd, hogy ilyen csúnya vége legyen. Okosakat írtak előttem. Légy erősebb mint én, ne engedd vissza. Kitartás. Nagyon hosszú szünet és max egyetlen egy esély utána, miután sok ideje volt gondolkodni és rájönni, mi kell. (Értsd: hónapok, de inkább évek) De ne várj rá. És ne engedd vissza túl hamar, úgyse fog változni. Meg többször se. Legjobb ha elengeded, amíg nem okoz fájdalmat, így egy szép emlék maradhat meg. Ki tudja, változik-e és nem csak a kényelmesbe akar visszaülni, mert ragaszkodik. Az a véleményem, hogy az ilyen nem szerelmes, hanem önző. Mert a szeretet a másiknak akar jót, önzetlen.

Jó döntés volt, hidd el. Én a másik utat járom, mert gyenge vagyok, de egyre jobban látom, hogy csak időpazarlás. Te most szépen, tisztán el tudsz búcsúzni tőle és tovább lépni, ahhoz, aki igazán szeret és nem vágyik senki másra.

Nem tudom mennyire volt hosszú a kapcsolat de ha évekig is tartott sokszor van ilyen, hogy megunjatok egymást megkivantok mást, elgondolkoztok azon hogy mással milyen lehet. Nem mondom hogy ez normális és nálam beleferne de szerintem mindenki atesik ezen egy bizonyos idő után egy kapcsolatban, ezért is mondják hogy nem szabad 0-24ben együtt lenni senkivel főleg nem a kapcsolat elején mikor úgy érzed hogy uristen mennyire hiányzik mert hamar raunsz, beleunsz, elgondolkozol hogy hm ezzel milyen lehet.

Nem te vagy a hibás egyeltalan és szerintem jó ötlet volt hogy megmondtad neki hogy ez nálad nem fér bele, és te ennél jobbat erdemelsz olyat aki annyira komolyan gondolja mint te, ez így is van.

Ezekből tanul az ember, legközelebb tisztázd az elejen a sráccal hogy pontosan mit is szeretnél, komoly kapcsolatot, te már el szeretnél kotelezodni és a többi, persze lehet o ezt nem fogja megerteni de te megprobáltad.