Mit gondoltok, miért szakított velem az exem, igaz szerelem lenne ez?

“Megihletett” egy kérdésre adott válaszom meg láttam még a történetemhez hasonló kérdéseket, így összességében kiváncsi lennék, hogy az egész sztorit elmesélve mit gondoltok. Nem írtam még ki kérdést ezzel kapcsolatban, általában csak válaszolni szoktam, de most erre úgy kíváncsi lettem, hogy az utóbbi hónapokban sokat lógok a gyakorin.

Az alábbi kérdés alá válaszoltam: “Van olyan, aki tényleg azzal az emberrel jön össze, aki után nagyon sokáig vágyakozott?”

Ezt írtam:

“Exemnek én voltam ez a plátói nagy szerelem, 3 éven át csak ábrándozott rólam, egyáltalán nem érdekelt engem, egy osztályba jártunk a gimibe, folyamatosan kereste a társaságomat, mindig lekoptattam, de próbáltam kedvesen, naponta vagy kétnaponta szerelmet vallott nekem, teljesen rám volt kattanva, egy idő után átiratkoztam a másik osztályba, mert már irritált, aztán kb. 1 év után elég vicces kis figura lett, néha jól szórakoztam vele, így összehaverkodtunk, de csak felszínesen mindvégig, majd egy 2 év után egy házibulin részegen újra nagy szerelmi vallomásokat tett, mint egyébként mindennap, csak ekkor ilyen 1 órás verzióban, nagyon nem érdekelt, majd láttam, ahogy mással kavar, kissé bosszantott, mivel 3 évig a “rajongóm” volt. Aztán 1 hónap múlva eléggé nagy szexhiányom volt, úgy döntöttem lefekszem vele, eszméletlen jó volt a szex annak ellenére, hogy tapasztalatlan volt és szűz, annyira szerelmes volt belém, hogy az tette jobbá az egészet, odaadó volt meg minden. Ezek miatt úgy gondoltam szexelek vele még egy párszor, egy idő után meg már nem tudtam dobni, kezdtem megszeretni, végülis együtt jártunk, de éveken át csaltam, nem gondoltam vele komolyan, viszont mindig elvittem moziba, kajálni, programokat csináltunk, amit szinte mindig én fizettem, együtt aludtunk, később össze is költöztünk. Addigra már az ő havi jövedelme sokkal magasabb volt, mint az enyém, így nem nagyon fizettem, általában közösben fizettünk mindent. De én semmit nem változtam, ugyanúgy kicsapongó voltam és hűtlen. Mindent megbocsátott.

Majd a kapcsolatunk 6. éve körül szerettem belé igazán, már nem érdekeltek más nők, innentől kezdve sosem tudtam volna megcsalni még a világ leggyönyörűbb nőjével sem, abbahagytam minden olyat, ami eddig. Nem jártam bulizni, ha mentem is összejövetelekre mindig vittem magammal, 180fokot fordultam, megkértem a kezét, majd rá 2 évre 8 év együttlét után egyik nap elment az édesanyjához és facebookon szakított velem. Én odamentem, nem engedett be a lakásba, azt mondta menjek el, majd az apja eljön a holmijáért, végül el durrant az agyam és beengedett, aztán higgadtan mondtam neki próbáljuk meg újra, visszajött hozzám, majd rá fél év múlva ugyanígy ugyanezt megcsinálta, én szintén ugyanezt csináltam, újra kibékültünk. Minden békülés után 1 hónappal azt mondta, hogy újra belém szeretett, aztán újra fél év múlva immár harmadjára megint ugyanezt csinálta, Facebookon próbáltam kibékülni, de már belefáradtam, úgy éreztem, hogy már nem tudjuk helyrehozni. Szerintem nem tudta túltenni magát azon a sok évnyi fájdalmon, amit okoztam neki, emiatt már nem mentem az anyjához, neten próbáltam békülni, azt mondta hagyjam békén, már nem szeret és nem akarja személyesen megbeszélni velem, végül elengedtem. Személyesen sosem tudott velem szakítani, 1 hónap múlva jött a nővérével a cuccaiért, nem beszéltünk. Ennek már 3 éve, azóta nem láttam őt, azóta nem beszéltünk. Én még mindig szeretem, az első 2 évben még csak szex kapcsolataim sem voltak, nem tudtam mással lenni, 1 éve vannak néha alkalmik, de szeretni nem tudok. Nem tudom, hogy neki van-e valakije, facebook alapján úgy látom, hogy nincs, azt írja egyedülálló, de ettől függetlenül még lehet.”

Szerintetek valóban azért szakított velem, mert már nem szeretett engem, vagy valami más oka is lehet? Egyébként ha jól látom, azt nem említettem, de szakítás után a barátaitól is eltávolodott ok nélkül. Eltűnt az életükből 1-2 hónapra, majd megint megjelent, aztán újra eltávolodott de akkor már örökre, ők sem értik, hogy mi baja lett, sokszor a megbeszélt találkozókra sem ment el meg elég megbízhatatlan lett, pénzzel is lehúzta az egyik barátját, mármint nem adta meg a kölcsönt és eltűnt meg ehhez hasonló dolgok. A barátai szerint meg az ismerősök szerint is nagyon rossz hatással van/volt rá, hogy már nem vagyok az élete része. Tudni kell azt, hogy mindenek mellett engem nagyon kedvelnek az emberek, mármint akik ismernek/ismertek a kapcsolatunk alatt is, valamiért nem tartottak rossz embernek a hűtlenkedéseim miatt. Kifejezetten jó embernek tartanak, gondolom ebben az is benne van, hogy segítek a rászorulókon, állatokon. Ha segítségre van szükség nem csak anyagilag, de mindig támogatom a családtagjaimat, barátaimat, de az ismerőseim is számíthatnak rám, meg még sok minden, ezek miatt nem ért engem támadás. Exemmel sem bántam rosszul ezen kívül.

Évek óta nem bírom kiverni a fejemből ezt, nem értem az egészet, sokszor keresem magamban a válaszokat, valamiért képtelen vagyok elhinni, hogy nem szeret engem és hogy valóban ezt akarta. Sokak szerint alapból nem volt minden rendben a fejében valószínűleg, mivel megszállottan szeretett engem és egy normális ember nem tudta volna eltűrni ezt a sok hűtlenkedést annak ellenére sem, hogy jó ember vagyok, és nem mindenki lepődik meg azon, hogy miket csinál most, várható volt azt mondják, viszont én úgy érzem, hogy ebben én (is) hibás vagyok, mert megtörtem őt lelkileg. Én is szeretem őt, hiányzik, de természetesen nem fogom zaklatni, ha ő ezt lezárta meg van bennem egy félsz is, mivel nagyon megbízhatatlan lett és elvileg a munkahelyeit is folyamatosan váltogatja, lehet, hogy ilyen kétes ügyekben is benne van néha, bár ez nem biztos. Kicsit úgy érzem, hogy ha mégis kibékülnénk nem tudnánk rendes életet élni, mivel valószínűleg mentálisan sérült egy kicsit.