Férfiként, hogy lehet megemészteni, a tényt, hogy végre valaki tényleg szeretett, de akkora pancser voltam, hogy elmartam magam mellől?

Minden kapcsolat egy tanitas.

A kovetkezoben már lehet egy kész férfi leszel aki tapasztalt es egy valodi kesz nőt fogsz kapni.

Minel jobb pasi(nő)valaki, nekem az a tapasztalatom hogy annál jobb nőt(pasit)vonz be.

Ha az eceimet egymas utan sorba kene állitanom latszik rajtuk az EN evolucios fejlodesem.

Egyre jobb pasik egyre sikeresebbek,egyre ferfiasabb egyre tapasztaltabb, gerincesebbek a barátaim.

Az aktualis mindig felulirja az osszes előzőt.

A mostani meg egyenesen egy álmom akivel a valóságban vagyok.

Pont itt a gyk n irtam le egy kerdeshez, hogy milyen pasira vágyom es pontrol pontra megjelent egyvalakiben a listám.

Kettes kommentje nagyon fontos

Én ugyanígy jártam amúgy kérdező, mást nem lehet tenni, mint tanulni belőle. Közhely, de így van. Legyen értelme ennek az egésznek és legközelebb már tudod értékelni, amid van.

Mivel martad el magadtól?

Nem tudod vele őszintén megbeszélni a problémákat és tiszta lappal indulni?

Sosem értettem hogy lehet valaki olyan béna, hogy elrontja a saját boldogságát. Mivel martad el?

Az ilyeneknek tuti van valami személyiségzavaruk. Mert ha egészséges lennél, akkor boldogan bújnál most össze vele...

Miket rontottál el? Hagy tanuljunk belőle.

Egyébként nem tudom, milyen lehet az adott szerepben lenni, de azt tudom, hogy a hölgy szerepében is rossz. Hiszen én annyira szerettem, hogy hozzá akartam menni, mindent vele akartam, ő mégsem tett semmit értünk. Elviseltem, hogy velem ordít, erőszakoskodik, de az életben tutyimutyi, sikertelen. Elviseltem a családját is, akik megaláztak. 5 év alatt egyszer mentünk el egyáltalán nyaralni. Ez is olyan borzasztó, mert ötletem sincs, mit kellett volna másképp tennem, hogy megbecsülést kapjak...