Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tehetnék? Mi a baj velem?
Úgy érzem hogy már nem bírom. Feladtam már az egész életem. Semmim sincs már. Romokban hever az életem. Nem szeret senki. Nem vagyok elég jó. Még a döglött kutyának se kellek. Már csak meghalni volna jó... :(
Mindenem megvolt. Harmonikus kapcsolat család gyerek. Kapcsolatom halott lett. Később Volt egy személy az életemben aki a fényt gyújtotta a sötétben. Már ő sincs. Még neki se kellek.
Már azon gondolkodtam hogy valami baj van velem, hogy minden széthullik körülöttem és tönkremegy mindig a kapcsolatom. Régen is mindig tönkrement egy idő után. Sírni se tudok már pedig jönne. Még egy picit magamban se tudok el lenni, mert itt a gyerek és leköt. Kicsi magányra vágyom elszigetelten távol minden és mindenkitől hogy jól kisirhassam magam de még ezt sem hagyják. Csak telnek a napok és egyre jobban úgy érzem hogy már nem létezem. Hogy csak vánszorog a testem élettelenül és végzi a napi rutin munkát otthon. Nem érdekel már senki és semmi. Nem nézek tvt nem vagyok már jelen a Közösségi hálókon. Nem beszélgetek senkivel sem, csak egy barátnőmmel. Gyerek végett még tartom magam, bár nem tudom meddig bírom. Érzem előbb utóbb eltörik a mécses.
Első komolyabb több éves kapcsolatom azért bukott meg mert össze vissza csalt és csak kihasználva lettem anyagilag.
Mostani kapcsolatom azért halott mert fontosabb lett neki a szabadság a régi élete a bulik a haverok és minden ami a felelőtlen élethez és az én központ szerepel. Pedig tervezett gyerek és borzasztóan fáj látni hogy nem nagyon érdekli őt se se semmi ami felelősséggel jár. Elkezdett inni és drogozni . Kifordult önmagából. Több éve egy kis szeretetet jó szót sem kaptam már. Ölelést csak a gyerektöl tudom milyen, bár az mégsem olyan mintha egy olyan személy adná aki úgy adja. Ennek következtében megismertem valakit, pedig nem szándékoztam ismerkedni és aki nagyon hamar nagy hatással lett rám és végre úgy éreztem hogy ismét boldog vagyok és élek. Erre minden jel és szó nélkül eltűnt az életemből és nem kíváncsi rám, szóba se áll már velem. Sejtésem van miért, de rosszul gondolja és így hagyott itt hogy még csak meg se kérdezte hogy mi az igaz.
De nem szabad feladni. Közhely tudom. De annak sincs semmi értelme hogy eldobj magadtól mindent. Neked még ott van a gyermeked akinek szüksége van rád. Ha te nem vagy, akkor vele mi lesz?
Sokan pechesek ami a párkapcsolatot illeti. Próbálkozz tovább, ne hagyd hogy letörjenek a kudarcok. Én ezekre csak tapasztalatként tekintek. Több és okosabb leszek. Az a valaki beijedt a kapcsolattól. Ennyi történt. Társkeresőzz, chatelj, gyakorizz! Előbb utóbb lesz párod! <3
Most egyelőre nem látom a fényt. Már nem szeretnék ismerkedni. Elfáradtam abban hogy újra ismerkedjek és újra elölről kezdjek mindent ami ezzel jár. Nem kell már nekem senki sem. Egyszerűen csak magamban szeretnék lenni és tudni hogy van egy társam aki elfogad és úgy szeret ahogy vagyok. Sajnos ezek szerint senkinek sem vagyok elég jó. Főleg nem annak akit hiába szeretek mert nem szeret viszont.
Már ott tartok hogy egyre többet jut eszembe az öngyilkosság. Kevésnek találom magam ehhez az egészhez. Nem tudok megbirkózni vele . Pedig nem ilyen voltam. Mindig is céltudatos és vidám ember voltam aki másokat viditott és vigasztalt meg . Közben elfeledkeztem a saját problémáiról és most itt tartok
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!