Hogyan léphetek túl egy ilyen fájdalmon?

Huszonévesen volt egy nagyon csúnya szerelmi csalódásom, ami után évekig nem bírtam férfira nézni. Nem ismerkedtem, bezárkóztam, talán rideggé is váltam és bizalmatlanná. Aztán tavaly találkoztam Vele, megtört a jég. Boldog voltam és újra tudtam bízni, kinyitottam a szívem. Elmondtam neki, mi történt velem, azt mondta, hogy benne bízhatok, mert nagyon szeret, és nem okozna fájdalmat vagy soha nem verne át. Hát, ennek az ellenkezője történt, pár hete egyre kevesebbet keresett, nem nagyon válaszolt, aztán messengeren szakított velem azzal a szánalmas szöveggel, hogy én nem ezt érdemlem amit ő adni tud, és hogy szeretne a barátom maradni, mert nagyon megszeretett. Gondolhatjátok. Azóta megtudtam, hogy összeszűrte a levet egy új kolléganőjével, aki azóta kidobta. Szerintem az életben nekem férfi többet nem kell. Ahányszor igazán megszerettem valakit, az átvert, megcsalt. Ennél már az is jobb, ha senki nincs, legalább ez a fájdalom is elmarad. Egyszerűen meggyűlöltem a szerelmet. A világ legnagyobb átverése az egész.