Amikor már rosszul érezted magad a kapcsolatodban, elutasító voltál minden szempontból a másikkal?

Mindezeket csináltam, és közben rosszul éreztem magam, de úgy csináltam mintha boldog lennék.

Utólag végiggondolva nem így csinálnám, de akkor valahogy ez jött.

Szóval igen. Volt szex, volt összebújás, beszélgetés, minden. Csak utána órákat feküdtem ébren az ágyban és intenzíven rosszul éreztem magam.

Igen, de tett is érte. Folyamatosan uralkodni próbált rajtam. Igen, tudom, miért tűrtem? Rózsaszín köd volt a fejemen, és nagyon féltem, hogy senki másnak nem tetszem, ezáltal örökre szingli maradok.

A szexet sokszor engedtem neki még akkor is, ha én egyáltalán nem kívántam, fáradt voltam vagy rosszul voltam. (Tudtam, hogy ha visszautasítom, akkor megsértődik, üvöltözik, csapkod.) Nagyon megbántam, de szerencsére már vége, végül szakítottam vele, mert a szingliség is jobbnak bizonyul, mint egy elnyomó kapcsolatban.

Fél évig.

#4 vagyok

Azért húztam ilyen sokáig, mert akkoriban képtelen voltam megbízni a saját józan eszemben, és rettegtem hogy szakítok, megbánom, és örökre boldogtalan leszek. Szóval úgy voltam vele, hogy megvárom amíg biztos leszek a döntésemben. Miután fél év szenvedést követően szakítottam, szinte eufóriát éreztem. Egyáltalán nem bántam meg.