Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért hiányzik az exem?
Már 2 hónapja szakítottunk, én kezdeményeztem, de neki sem volt ellenére. Nem volt különösebb gond köztünk, jól működő kapcsolatunk volt, egyszerűen ellaposodott és mindketten úgy éreztük, nem egymással szeretnénk leélni az életünket. Másfél évig voltunk együtt.
A szakítás után 2 héttel már elképesztően hiányzott és fájt az egész, de úgy gondoltam biztos csak a megszokás, majd elmúlik. Már mindent megtettem, hogy a nap 24 órájában lefoglaljam magam, rengeteg változást is hoztam és tényleg jól érzem magam így az életemben, de a hiányérzet és a fájdalom nem akar múlni. Már tényleg nem tudom mit tegyek, hogy jobb legyen, hiszen én voltam az főként, aki nem akart már vele lenni.
Másfél évig minden nap valakivel keltél és feküdtél - még ha volt közte netes kapcsolattartás is - nyilván idő kell megszokni az életet nélküle. 2 hónap az semmi, még a sírós és szenvedős időszak. Majd olyan 1 év után meglátod hogy érzel.
Addig is most már kezdd el építeni magad szép fokozatosan, új hobbikat nézni, felfedezni új dolgokat, belekóstolni a régiekbe, amiket mellette nem tudtál. Az nem baj ha gondolsz rá, sokszor fogsz még és az elfojtás pont ellentétes hatást kelt, sokkal többször jön elő.
Túlságosan gyorsan akarsz továbblépni és erőlteted, nem engeded hogy természetesen haladj, olyan módon amihez neked szükséged van.
Minden kapcsolat ellaposodik, égy idő után, és itt a Gyakorin igaz, hogy a legáltalánosabb párkapcsolati tanács a "dobd ki", "szakíts", "hagyd ott", de a kapcsolatok jó része, egy kevés odafigyeléssel megmenthető lenne.
Az exed pedig azért hiányzik, mert összekötötted vele az életed, összecsiszolódtatok, bizalmadba avattad, jó érzés volt vele lenni, most pedig nincs ott. Az elméd felfogta, hogy szakítottatok, de a lelked még nem, neki még el kell gyászolnia az exedet.
#1 Csak úgy gondoltam, hogy mivel úgysem vagyok szerelmes, nem visel majd meg ez az egész. Régebben szintén volt egy hosszabb kapcsolatom, azt 1 hét alatt le tudtam zárni és semmi nyomasztó érzés nem maradt bennem utána.
#3 Szerencsére van olyan külsőm, belsőm és kisugárzásom is, hogy nem nekem kell könyörögnöm a férfiaknak. Ettől függetlenül nem szeretnék most még semmibe bonyolódni. Egyszer próbáltam nemrégiben, de az exem iránti hiányérzet miatt kihátráltam a dologból.
6# Én is elkezdtem randizgatni szakítás után pár hónappal, de nem akartam igazán az egészet, bennem volt még egy csomó tüske. Az idő megoldja a dolgot :)
1#-es voltam
#4 Nem éltünk együtt, heti 4 napot töltött nálam. Csak mindenkin azt láttam, aki már nem akarta a kapcsolatot, hogy nem viselte meg a szakítás, még jobban is érezte magát utána és nálam is így volt egy hosszabb kapcsolatom után. Építettem magam eddig is, teljesen megváltoztattam az életem, nem unatkozom, mert egy szabad percet sem hagyok magamnak, hogy eltereljem a figyelmem.
#5 Igen, menthető lett volna a kapcsolatunk, de ez két emberen múlik. Egyedül kevés voltam hozzá.
Nem a mostani énjét gyászolod, hanem a kapcsolatotokat és azt, hogy elvesztetted azt az énjét, akit szerettél. Tök természetes, ha még kell idő. Ha tényleg szeretted és beletetted magad a kapcsolatba, akkor nem egyik napról a másikra jó minden.
Anno 3 év után én szakítottam, és nagyon örültem, hogy meg tudtam lépni, de attól még ahhoz, hogy teljesen lezárjam magamban a dolgokat, tovább tudjak lépni és készen álljak egy teljesen új kapcsolatra kellett kb 1 év. Persze, lehetett volna rögtön randizgatni meg minden, de az nem olyan. Az aki ezt megteszi vagy nem volt benne annyira, úgy az előző kapcsolatában vagy nem tudja feldolgozni, hogy egyedül van, és másokat használ fel arra, hogy felejtsen...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!