Szakított a macskám miatt. Hagyjam menni ezt a fiút?

Sokkal többet ér az a cica, ezt hidd el. Örülj, hogy megszabadultál a sráctól.

F

Lehet nem leszek népszerű, de én jártam olyannal, akinek utáltam a kutyáját. De komolyan, én szeretem az állatokat, de az a kutya.. valamilyen idegrendszeri problémával született, allergiás volt(hasmenés bármitől BE a lakásba mindegy hova) bevizelt, ha izgatott volt, és imádott ölben ülni(bulldog). Nehéz volt, zömök, és irtó makacs, neveletlen, ugrálós, és egy masszív kutyánál ez nem oké. Úgy kellett a gazdinak oddébb rakni a grabancánál fogva, semmiből nem értett, mert hát eleve nem a legokosabb fajta, de valami baja is volt. Fujtatott, nyáladzott is ezek mellé és durván hullot a rövid, hegyes szőre, ami szúrt. Ugatós is volt és aktív és nem, nem egy öreg kutya, hanem 1,5 éves, illetve sokszor volt "kanos", nem nyerő, ha kibukkanó farokkal ülne az öledbe, vagy épp a lábadat dugná(ivartalan)

Nyilván nem hallgatott semmilyen parancsra, ha lenyomtad az öledből visszaugrott, de nem is figyelt rád, és még szépnek sem találtam, hogy legalább valamivel a nehéz természetét és egészségét és tulajdonságait ellensúlyozni lehessen.

Nem emiatt mentünk szét a sráccal, de már az elején biztos voltam benne, hogy max párhónapos kapcsolat lesz, mert ezzel a kutyával én nem fogok együttélni(annak ellenére, hogy volt lakásban tartott kutyám, illetve van lakásban tartott macskám).

Olyan volt az a kutya, mintha valami halmozottan sérült gyereket kellett volna gondoznia naponta, természetesen egyedül sem lehetett hagyni, mert szétrágta a dolgokat, kapart, ugatott, vitte magával munkába vagy otthonról dolgozott, külön kellett neki főzni és naponta többször felmosni és persze a séták, minden kutyára ugatott és támadni akart..

Szerintem ha valakinek ilyen állata van, hogy egy halmozottan sérült gyerek sem igényel ennyi törődést, energiát, alkalmazkodást és pénzt, kb felemészti az életét, akkor bizony attól az állattól meg kell szabadulni olyan helyen, ami jó neki(akár fizetni valakinek, hogy tartsa, vagy valami nyugdíjasnak adni, akinek már nem nagyon lesz párkapcsolata de szívesen ugrálne körül egy kutyát ennyire. Egyébként gyereknél is ugyanezt gondolom, ha ellehetetleníti az életed, akkor hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy egy idő után otthonban fog élni, tehát részben el kell szakadni tőle(mondjuk ott inkább azért, mert a gyerek felnőttként nem fogja tudni feldolgozni a hirtelen váltást, ha az anyja meghal).

Na szóval nem tudom milyen macska, de a legtöbbel nincs gond, ahogy a legtöbb kutyával sem, viszont el tudok képzelni macskából is olyat, mint ez a kutya.. nem érzem magam gonosznak, amiért egy idegileg sérült állatot nem szeretnék az otthonomban tudni, vagy más otthonában együtt élni vele. A srác szerint a kutyája rendben van, pedig nincs és nincs is olyan állapotban, hogy menteni lehessen.

En meg orulnek is neki, ha ilyen ember tobb idot nem pazarolna az eletembol.

Nekem kutyam van, csaladtag > barmilyen pasi.

Nem értem a kérdést. Ha nem hagyod menni a pasit, akkor az azt jelenti, hogy lemondtál a macskádról.

Ha a macskádat választod, akkor nem hagytad menni, mert ő hagyott el.

Én nagy macskabolond vagyok, nekem kettő van. Sosem folytatnék egy olyan kapcsolatot, ahol a macskáim nem fogadják el. Viszont azon sem sértődnék meg, ha valaki emiatt nem akarna velem lenni. Ennek nem sok köze van a szeretethez. Attól még szerethet valaki, hogy nem kompatibilis vele az életed párkapcsolati szempontból.

Megmondom őszintén, én meg olyannal nem lennék együtt soha, aki kutyát tart lakásban. Mindenkinek lehetnek elvárásai.

Problémának itt inkább azt látom, hogy választásra kényszerített téged. Alapból így felesleges egy ismerkedést elkezdeni. Mint említettem, én nem élnék együtt lakásban kutyát tartó emberrel, ezért nem is ismerkedem velük. Viszont én a tiszteletemet is elveszteném bárki iránt, aki a kedvemért kidobná a háziállatát.

A csajé volt a választás, ha úgy dönt, a pasi még meglenne.

Egyébként én is pedzegettem a srácnak, hogy a frissen beszerzett kutyával nehezebb lesz az élete, de nyilván nem érdekelte, mert belülről nem látta a kutya viselkedését, pl kutyasuliba se vitte, nem azért, mert futotta rá, mert a bőr és hasmenéses dolgokra 100 feletti összeget hagyott ott egy hónap alatt(új kutya) a dokinál, csak az ő kis szemefényének nem kell, mert annyira nem is vészes.

Nem tudom, szerintem a srác korrekt volt, te is korrekt voltál.. Ha akkora nagy lett volna a szerelem, a srác azt mondja, hogy akkor csak simán legyünk egy pár.. Illetve ismerek olyan párt, akiknek két szintes házuk van, a macskát nem engedik fel a felső szintre, ahol a hálók vannak(kisállatkerítéssel le van választva a lépcső és következetességgel kitiltva a macska).

Szóval ne sajnáld, én se a kutya miatt szakítottam, az egy plusz volt csak. A srác nem szeretett eléggé, különben talált volna megoldást, ahogy én sem szerettem az én exem eléggé. Nem vesztettél semmit, sőt a macska meg is mentett egy nem kitartó, nem szerelmes sráctól!