Szakított velem a barátom és nem birom már egy percig sem tovább nélküle? Mit tegyek hogy kapjam vissza? 19/L

A szerelmet összetéveszted az addikcióval. Te függesz ettől az embertől, bemesélted magadnak, hogy az egész életed rajta áll. Valójában elképesztően fojtogató vagy és nyomulós, 0 tiszteletet mutatva a másik felé, hisz annyi a lényeg, hogy a te igényeid kilegyenek szolgálva.

Akár kapcsolatfüggőségben is szenvedhetsz, ezt majd az arra szakosodott ember felderíti. Az biztos, hogy ilyen viselkedéssel értelmes kapcsolataid nem lesznek és nem azért mondjuk ezt, mert bántani akarunk.

Ez nem szerelem, ez függés ami nem normális. Pszichológus nem ártana még mindig.

[link]

Az írásod alapján nem kis gondok veled. Csatlakozom azokhoz, akik írtak, hogy menj orvoshoz. Mindenki átmegy ezen és érthető, hogy hiányzik és próbálnád visszaszerezni, de azt kéne megértened, hogy ezzel a hozzáállással csak még jobban elüldözöd. Hagyj neki időt és ne zaklasd!

Nő vagyok, de ha a párom mindennap mondogatná, hogy élete értelme vagyok, nem tudna nélkülem élni, kiábrándítana és taszítana.

Gondolom az előző szakításnál is zaklattad meg esetleg zsaroltad, hogy meghalsz inkább, ha nem megy vissza hozzád, aztán szerencsétlen meg szánalomból visszament..

"Nem vagyok beteg csak szerelmes."

Egyik sem vagy! Szenvedős tini vagy, aki felváltva nyafog, és zaklatja az exét, mert nem képes felnőtt módra kezelni a szakítást.

Tipikus esete annak, hogy valaki azt hiszi attól, hogy elérte a félelmetes 19 éves kort, ő már nem tinike, hanem komoly felnőtt, így ebben a fórumban kell nyafognia

"3 napig 100 asaval hagytam az üzeneteket és hívásokat de semmi válasz ."

Ez durva.

Fojtogató típus vagy.

Erről szokj le, ha tudsz, mert senki sem fog melletted maradni.

Mindenkinek szabadon kell hagyni az auráját.

A sorozat-üzenetekkel, hívásokkal meg még jobban eltaszítottad magadtól.

Nem fog visszatérni.

Orvoshoz kéne fordulnod.

Légyszíves, ha ennyire sok tapasztalatod van, menj át a tini kategóriába, ott biztos értő szavakat kapsz.

Ez egy felnőtt embernél nem normális viselkedés.

Sajnos pár éve én is olyan voltam, mint te. Exemmel 2 évig voltunk együtt, olyan szinten függtem tőle, hogy többször is ártottam magamnak.

Rájöttem, hogy ez nem normális és meg kell változzak, mert így sosem lesz boldog párkapcsolatom.

Mostani Párommal már sokkal jobb, megtanultam mikre kell figyeljek és így teljesen jól működik. Még szerelmesebb is vagyok belé, mint az előzőbe, de itt is van egy határ. Fontos része az életemnek, de vannak hobbijaim, más elfoglaltságom is, ez így normális és nem pedig úgy, hogy egész nap rajta lógok. A szeretet is tud néha sok lenni, mindenkinek szüksége van egyedüllétre is. Tudom nehéz, ez fejben dől el, de ha egyedül nem megy tényleg tud segíteni a pszichológus.

Az élet nem áll meg, mindig kinyílik egy új ajtó és hidd el, minden úgy történik, ahogy történnie kell! Van amikor még sokkal jobb is jöhet.

Kitartást.

20/L