Távkapcsolat, ti ezek után ti szakítanátok?

Megértem a problémád , viszont a párod is, ugyanis egy felnőtt embert(az anyját) nem fogja tudni megváltoztatni, mondhat neki bármit is...

Nem tudom mi a probléma, bár nem is lényeges, a mondandóm akkor is az hogy mindenképp a cél egy saját közös lakás lenne. Messzi anyóstól, apóstól, szülőktől.

Azt is megértem hogy nem engedheti meg magának a minden hétvégés utazást, ha nagy a táv.

Viszont a célon amit írtam ,neki is dolgozni kellene.

Nem minden távkapcsolat egyből "szánalmas bohóckodás". A miénk (350 km) 2 évig jól működött, míg összeköltözünk. Gagyik ezek a leszólások, csak azért mert te képtelen vagy valamire, másnak még mehet.

Megértem, hogy a barátodnak nem megoldás, hogy csak ő utazik. Az gáz, hogy 29 évesen nem költözik el otthonról és anyuci kicsi fia, de te választottad. Egy távkapcsolatban áldozatokat kell hozni és kompromisszumokat kötni, és te ezeket már nem akarod bevállalni. (Ahogy ő sem). Ha nem találtok más megoldást és kevésnek éreztek havonta kb egy találkozót, akkor ez így nem fog működni. Lehet érdemes a szenvedésnek mihamarabb véget vetni, különben tényleg csak bohóckodás lesz. Vagy kibírjátok amíg lesz munka és hozzád költözik.