Miért akarnak a férfiak első randin sétálni? Ettől csak nekem megy el a kedvem?

Hozzáteszem 30 felettiekről van szó, én is akörül vagyok, társkeresőkön ismerkedem.

Számomra ez teljesen kiábrándító, mikor egy kellemes beszélgetés közben rátérünk az első randira, és a legtöbben ezzel állnak elő hogy sétáljunk.

Ez azt közvetíti hogy az illetőnek semmi fantáziája, és még a saját kávéja árát sem hajlandó kifizetni, ezért akar sétálni.

Hogy néz ez ki? Én elmegyek autóval a "sétahelyszínre" ő eljön gyalog,(általában azok akarnak sétálgatni céltalanul, akiknek nincs autójuk) és akkor bemutatkozunk, majd megkezdjük a sétálást? Ebben mi a jó? Fúj a szél, hideg van, vagy épp izzasztó meleg, beszélgetni sem lehet úgy hogy látnánk egymás arcát, és kerülgetni kell a többi járókelőt, ha más terepre megyünk akkor meg a bukkanókra, fák gyökereire fígyelni. Ez szerintem nem első randis program, majd ha összejöttünk és már nincsenek gátlások, nem érdekel ha szétfújta a hajam a szél, vagy leizzadtam nyáron, akkor kellemes lehet sétálni, sőt én túrázni is szeretek.

Nem arról van szó hogy kényes vagy lusta lennék, nem vagyok egy szoknyás-magassarkús típus, mégis ezt annyira degradálónak érzem, hogy a férfi annyiba néz hogy elvisz megsétáltatni.

Úgy gondolom előbb üljünk be egy üdítőre, ahol látjuk egymást szemtől-szemben, zavaró tényezők nélkül beszélgessünk, és ha minden jól alakul utánna már csinálhatunk bármi szabadtéri programot legközelebb.

Mondhatjátok hogyha nem tetszik, ajánljak én programot az első randira, de miután ezzel indít a férfi hogy "lenne kedved elmenni séltálni xy napon?" így már kellemetlen azt mondani hogy inkább csináljuk ezt vagy azt, miután ő már eldöntötte hogy ez a program fér bele neki és kész.

Legalább tenné fel a kérdést, hogy mihez lenne kedvem, és megbeszélnénk, de így..

Sajnos nagyon sokan ezt csinálják, nem egyszeri eset volt.